Mennyire normális ez egy családban?
22 éves vagyok, egyetemre járok, nyáron hazajöttem, anyám minden nap vendéglőben eszik, de a hűtő itthon mindig üres, magamnak kell előteremtenem az ennivalót, sőt, a rezsibe is bele kell fizetnem. A rossz anyagi körülmények mellett látszik az egyenlőtlen elosztás, szóval amíg anyám semmivel sem törődve megeszi az előfőzött ételt, addig nem foglalkozik azzal, hogy én mindenféle kotyvalékot, rizst, lisztet, egyebeket vagyok kénytelen enni, sőt napokig nem eszek semmit. Jelenleg munkát keresek egyébként, de elszomorító, szinte az energiámat elveszi az, hogy szándékosan nem segít, sőt, valamiféle rátartisággal, orrfennhordással áll hozzá a dolgokhoz.
A barátnőm pár hete itt lakik, vele is agresszív, sőt, még előtte sem erőlteti meg magát. Többször annyira megsértette, hogy sírni kezdett, néha nekem kellett leállítani, hogy ne bántsa a szerencsétlen lányt aki egyébként meg sem szólalt.
Szeretnénk elköltözni, de kicsit úgy érzem magam mint egy hajléktalan. Amellett, hogy alig-alig dolgozik (piacokon árul) úgy gondolja, hogy a problémái legjobb megoldása az, hogy ha a fiát kijelenti, ezért már bírósági ügyeket is intéz ellenem. Tudom, nincs mit tenni, el kell költözni, de iszonyatosan megalázó ebben élni, hogy a saját "családom" (apa elköltözött, mert nem bírta elviselni) így áll hozzám, pedig csak jót akarok mindenkinek, és békét.
Ti mit gondolnátok? Mert ebben élve elég nehéz értékrendet felállítani. Hogy most én vagyok-e a hibás, hogy nem dolgozok naponta 8-10 órákat, hanem próbálom jól érezni magam, vagy ő a hibás, hogy még napi egy tál étellel sem segít, semmit sem csinál, csak számítógépezik egész nap, vagy épp telefonon panaszkodik a folyton változó baráti körének, hogy mennyire nem bírja elviselni a fiát és a barátnőjét (egyébként kb hozzá sem szólunk) és mennyire zavarja, hogy itt lakunk a "lakásában"
Mit tennétek ebben a megalázó helyzetben? Nagyon, nagyon nehéz kilépni ebből, mert hirtelen változott meg, nem tudtam felkészülni rá, nem tudtam félretenni pénzt, nem alakult még ki bennem ez az egész, ha dolgozni mentem korábban, általában a nyaramra, vagy valamire gyűjtöttem, nem vagyok felkészülve arra, hogy teljes mértékben magamat tartsam el, és nagyon zavar, hogy egy kis segítséget sem kapok.
A barátnőmnél sem jobb a helyzet, így odaköltözni maximum ő tud, én nem tudok.
A kérdésem tulajdonképpen az, hogy ez az egész helyzet mennyire normális. Jogom van-e utálni anyámat emiatt, vagy valahol neki is igaza van ebben az egészben? Teljesen összezavar.
válasza:Jaj, megint kezdik ez az akinek-nincsen-pénze-ne-szóljon-bele-a-saját-dolgába-hozzáállást. Ha egyszer a kérdező szenved egy megalázó helyzetben, és mindent megtenne, hogy elköltözzön, minek kell még bántani?
Azt kérdezted, mennyire normális ez, mennyire normális az értékrended. Biztos, hogy kettőn áll a vásár, de szerintem veled kevésbé van baj. Legalábbis az, hogy anyukád nem hajlandó dolgozni és a gyerekét ki akarja rúgni a családi házból, eléggé beteges. Mert még ha igaz is, hogy előtte 22 évig robotolt, sem megoldás, mert a konfliktust kommunikációval kell megoldani és nem azzal, hogy eldobja a seprűnyelet. Az ő felelőssége volt megőrizni a saját mentális egészségét és erkölcseit.
Az oké, hogy odamentetek a "nyakára", de a szövegből kitűnik, hogy nincs hová mennetek. Ráadásul még nem költöztél el, viszont a szorgalmi időszak alatt nem ott laksz, és eltartod magadat. A helyedben nekem természetes lenne, hogy a nyári szünetre "haza" megyek.
Talán segítene valamennyit, ha a barátnőd elmenne. Aztán keressetek munkát és menjetek albérletbe/társbérletbe, amint tudtok. Addig csak elviselni lehet a dolgot.
válasza: válasza:Mi az, hogy nincs hova menniük? Így többesszámban?
Talán a fiúnak nincs.
DE a lány, hogy jön a képbe?
Mi a fenének kell erőltetni az összeköltözést, ha nincs is hova?
Beleegyezett egyáltalán az anyukád, hogy mást is oda vigyél?
Fix, hogy nem!
válasza:Igazad van, egy normális családban segítik egymást az emberek. Ezzel egyetérthet ezer válaszoló, rajtad nem fog segíteni. Anyukád ettől nem fog megváltozni.
Az meg szerintem külön gonoszság, hogy odavitted a barátnődet - mármint a barátnőddel szemben gonoszság.
válasza:22 evesen mar tudni kene foznod, es a baratnodnek is. Miert anyukadtol varod el?
Mi az, hogy te csak probalod jol erezni magad?
Megengedte egyebkent, hogy a baratnod odakoltozzon?
válasza:Anyukád alig dolgozik, te írtad.
"de a hűtő itthon mindig üres, magamnak kell előteremtenem az ennivalót, sőt, a rezsibe is bele kell fizetnem."
Ne haragudj, 22 éves vagy, és még 1 főt is vittél haza. Ki etesse a barátnődet?
Össze-vissza írsz:
"én mindenféle kotyvalékot, rizst, lisztet, egyebeket vagyok kénytelen enni, sőt napokig nem eszek semmit."
"mi magunknak vásárolunk be,Mi egész nap főzünk"
Basszus, most főzöl egész nap az egyik hozzászólásban, a másikban meg már éhezel, és napokig nincs kaja???????????????????? Döntsd el, mi van!
válasza: válasza: válasza:Pontozzanak le, de én sajnállak kérdező.
A nagy többség itt az írja, hogy te vagy a hibás, minek vitted oda a barátnődet is, és anyád nyakán élősködtök
Közben te írod, hogy a kaját ti rendezitek magatoknak, házimunkából kiveszitek a részeteket és fizetted már anyudnak a lakáshitelét is. Nem tudom mennyire állandó a jövedelmetek a barátnőddel és neki van-e egyáltalán munkája, vagy csak alkalmi mindkettőtöknek. Javaslom, hogy keressetek valami állandó melót mindkettőtök számára hátha változna a helyzet. Lehet az idegesíti, hogy többet vagytok itthon minthogy dolgoznátok és a "nyakára" hoztál még egy plusz személyt is.Talán lehetne vele egyezkednetek, hogy mondjuk ha már van rendes melótok, akkor pl beleadtok a rezsibe is a kajába is, arányosan 3 felé osszátok. Segítetek a házimunkában is. Cserébe csak annyit szeretnétek, hogy ne kelljen 40 ezret kifizetni albérletre, hanem azt a pénzt havonta félreraknátok, hogy bele tudjatok fogni a saját kis közös életetekbe. Nem akartok évekig ott élni, csak legalább addig még mondjuk egy önerőt összegyűjtötök a lakáshitelre.Még azt is mondhatnátok, hogy havi 10-15 000-et beleadtok a lakástörlesztőjébe. Még akkor is el tudtok tenni havi 30 000.
Ha erről hallani sem akar és ugyanolyan ellenséges, akkor is keressetek tartós munkát de költözzetek el. Jogosan várnád -e el, hogy ennyiben segítsen, mert az édesanyád??? Ha a fent leírt feltételekkel működni a dolog, igen. Nem is ez a jó szó rá talán, mert már 22 éves vagy. Ha valaki szül egy gyereket, nem csak 18 éves koráig tartozik érte felelősséggel. Nem állatok vagyunk! Vagy gépek! Szülök nevelem még nagykorú lesz, aztán oldja meg magának??? Milyen hozzáállás ez? Ha tudok segítek neki, hogy boldoguljon az életben, miért ne tenném.Legalább az elindulásig. Na itt van fiam, eddig fogtam a kezedet, ebben még segítek, aztán a többi már rajtad múlik!Sokan vannak olyanok, akik megengedhetik maguknak, hogy lakást vegyenek a gyereknek, vagy éppen addig nekik 2-3 milliót vagy akár csak pár 100 ezret kezdésnek:Mert pl jobbak az anyagi körülmények, vagy meg tudták spórolni az évek során. Olyan is van, aki úgy oldja meg, hogy a gyerek fizet egy kis összeget a rezsibe, kifizeti a saját számláit, a többi pénzt meg beossza magának, vagy félreteszi, ami az évek során jó lesz "kezdésnek"
Sajnos sokan még ezt sem tudják megoldani, el kell menni a gyereknek minél előbb dolgozni, hogy a család megélhetése könnyebb legyen.Aztán vagy tud félre tenni, vagy nem.Talán ebben az esetben jól jön az, ha mondjuk odaköltözik a párja.Hiszen így valószínüleg valamennyi pénzt csak félre tudnak rakni, ha nincs más megoldás. Itt nem azokra a családokra gondolok, akik elvárjak hogy a gyerek meg a párja ott laknak aztán lenyúlják róluk az összes pénzt, mert "örüljetek hogy itt lakhattok"!!! Hanem pl egy egyedülálló anyuka egy még kiskorúval és már egy keresőképes gyerekkel és annak párjával.Akinek jól jön a pici plusz is, de hagyja, hogy a gyerekek gondoljanak a későbbi jövőjükre is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!