Szerintetek normális ez egy családban? Jogosan rágott be a sogornőm?

Hűű ha jól értelmezem, akkor szólnak, hogy kinek mikor van a szülinapja a párod családjában, mikor kell köszönteni.

Nekem is szólnak anyósék. Bár tudom, hogy kinek mikor van. De ő hozzá van szokva, hogy a férjem csak a sajátját tudja. Engem nem nagyon zavar a dolog. Meghallgatom tudomásul veszem. Így legalább nyugodt vagyok, hogy kellemetlen helyzetbe soha nem fogok kerülni.

Ilyeneken végképp nem problémázok. Én azt is megszoktam, hogy otthon is megemlítettük egymásnak, hogy ugye nem felejtetted el, hogy ennek vagy annak szülinapja lesz.

Szerintem normális. Mi is szólunk egymásnak mindig. Hiszen nekünk szinte minden szülinap a családban júliusra esik, igy összeolvad az egész. Szóval júliusban csak rábökünk egy napra, és akkor mint egy minikarácsonykor mindenki megajándékozza a másikat, és a bulirésze le van tudva. És pont azért mert le van tudva, mindenki elfelejti a másikét, igy jobb, ha rácsörgünk a másikra, hogy: figyi, ma/holnap van/lesz xy szülinapja. Mindig jól jön az ilyesmi.

Pl: az én szülinapom utáni napon van a húgomé. Idén senki nem szólt neki, úgy voltunk vele, hogy úgyis szól a másik. És el is felejtette az enyémet, csak jót kacagtunk rajta,hogy mikor ment neki az első felköszöntős sms/telefon, akkor jutott eszébe, hogy előző nap volt az enyém. Igen, felnőtt emberek vagyunk, és pont ezért van az embernek más gondja is. Lehet, hogy tudom is én reggel még eszedben van a másik nagy napja, de 5 perc múlva már megfeledkezel róla, mert jön valami fontosabb dolog. Szerintem nem baj az ha valaki odaszól, max azt mondod, hogy igen, nem felejtettem el. Vagy azt mondod, hogy köszi, el is felejtettem. És a másik is örül, hogy de jó, még jól is jött, hogy szólt. Nem tart sokból megköszönni. Kedves gesztus szerintem. Ettől még lehetsz felnőtt ember, és vagy is. Hiszen vannak más, és sokkal fontosabb dolgaid-gondjaid, mint egy-egy szülinap.