Hazudott! Nem is kis dologban! Most mit tegyek? Választásom se nagyon van.

Kedves Kérdező!

Én nem mondok semmit, csak szurkolok nektek :)

111-es

Én nem a gyerekek élete ellen vagyok. szülessenek csak meg. Az apjuk meg fizessen utánuk, mint a katonatiszt, ha már megcsinálta őket.

Viszont nem ítélem el a kérdezőt, ha azt mondja" kifizetem amit kell, részt veszek a gyerekek nevelésében, támogatásában, de majd olyan nővel akarok családot alapítani, aki engem is megkérdezett erről"

Mert ő itt most átejtve érzi magát és érthető, ha nem akar egy életet leélni ezzel a tudattal. Én sem akarnék.

Hát nem tudom, Kérdező, sajnos én már végigcsináltam egy hasonló szitut (csak nekem ráadásul eleve 3 hónapos terhesen szóltak, mert tudta az exem a véleményem - nyilván) ahol maradt a gyerek, és sajnos utána még 4 évig együtt is éltünk... hát az igazat megvallva, az ellenségemnek sem kívánom ezt a helyzetet, amikor az ember élete minden pillanata másról sem szól, mint hogy a képébe nyomják, hogy mit is KELL tennie és mit is KELL elfogania olyanért, amit soha nem kívánt, és soha nem vállalt, csak sikerrel rákényszerítettek. Szépen rá is ment mindegyikünk idegzete az állandó feszültségre, rossz hangulatra, a bizalmatlanság légkörére, a pokollá vált otthonra...

A mai eszemmel visszakerülve abba a szituba az első adandó másodpercben lépnék, abszolút nem foglalkozva azzal, hogy erről kinek mi a véleménye, amit a bíróság megítél és nem tudom kikerülni azt megadnám, és ennyi...

" a gyerek életében igenis az a normális és tisztességes,hogy szerepet vállal ,függetlenül attól,hogy vágyott -e az apaszerepre avagy sem !!!"

"de a gyerekekről azért gondoskodjon ,vegyen részt az életükben."

Na, ezeken a tanácsokon látszik, hogy a t. válaszadó legfeljebb a másik végéről ismeri a problémát, olyan helyzetben még véletlenül sem volt, mint a Kérdező, vagy a hozzá hasonló helyzetbe került férfiak.

Ugye azon kellene elgondolkodni, hogy szeretni nem lehet parancsra, a szeretet az vagy van, vagy nincs. Ha van, ha kialakul, akkor nyilván úgyis részt fog venni a gyerek életében, az nem ez az eset. Ha meg nincs, akkor ugyan már kinek jó az, ha részt vesz?

A gyereknek, hogy szembesül a szeretetlenséggel, aminek ráadásul nem is oka, max elszenvedője? Kap helyette szánakozást, hogy "szegény, tudom, te nem tehetsz róla, hogy az anyád..." - ez JÓ???? Gondoljátok, hogy nem érzi meg, nem vágja le tisztán????

Vagy a férfinak, hogy állandóan szembesítve van kudarca, veresége élő bizonyítékával? Van fogalma az ilyen válaszok adóinak arról, hogy milyen érzés az, amikor az emberből a tőle származó (szándékosan nem írtam "saját"-ot, az ugyanis saját döntés, vállalás kérdése, itt a "tőle származó" a valóságot leíró helyes kifejezés) gyerek szeretete kb ugyanazt váltja ki, mint egy macskafóbiásból egy dorombolva hízelegni próbáló cica? Van róla fogalmatok?

Megmondom kinek jó ez: egyedül, csak és kizárólag a csaló nőnek, mert az ő felelősségét, tetteinek súlyát kisebbíti, hogy "lám ő azért mégse apától megfosztva vállalta be azt a gyereket." Senki másnak.

Evvan.

Ja, és Kérdező:

1, a terhesség alatt házasságba semmiképp ne menj bele, akárki, akármilyen módon is nyom vagy zsarol ebben. (az ugyanis automatikusan apasági vélelmet eredményeztet)

2, előzetesen ne írja alá semmiféle apasági elismerést, ragaszkodj hozzá, hogy persze, természetesen el fogod ismerni az apaságot HA te vagy az apa... szóval a DNS-teszt után, ma ez már kb 30 rugóból megvan, és csúnya meglepetésektől védhet meg.

Mert hát aki egy fontos dologban hazudott, annak legalább egy ideig más fontos dologban is csak akkor adnék hitelt, ha bizonyít is.

Tényleg, DNS-teszt fontos, nehogy pont úgy járj, mint ez a kérdező itt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

(ott is a férfi lett oltogatva, hogy hogyan képzeli, hogy lemondana a gyerekről, akinek - mint kiderült - nem is ő az apja...)

16:11

Ezt nem kellett volna leirnod, annyira megható, szivfájditó!