Hazudott! Nem is kis dologban! Most mit tegyek? Választásom se nagyon van.
Olyan dologban ami ellen semmit nem tudok tenni.
Megbeszéltük a barátnőmmel, hogy ha becsúszik egy gyerek akkor nem tartjuk meg de fogamzásgátlót szed és mindig védekezünk mindenhogy, erre most terhes. Biztosra akartam menni, 6/5 pozitív. Kérdeztem, hogy akkor most mi lesz és azt mondta, hogy nem veteti el DE MEGÍGÉRTE! Én megmondtam neki, hogy nem akarok gyereket vagy ha igen akkor majd valamikor később, mondjuk 10 év múlva. Szó se volt olyanról, hogy megtartjuk. Nem merek gyereket vállalni, félek tőle (most nincs kedvem kifejteni, hogy miért) és ő ezt tudta/tudja nagyon jól. Nem tudok mit tenni vagy lelépek vagy maradok egy olyan kapcsolatban, környezetben ahol hazudtak és egy olyan gyerekkel kell együtt élnem akit nem akartam. Elmondta, hogy nem veteti el és egy kis veszekedés után eljöttem mert nem tudtam kezelni a helyzetet. Azóta hívogat, írogat, hogy milyen bunkó vagyok. Komolyan én vagyok a bunkó mert kijelentettem, hogy nem kell gyerek? Nem én hazudtam hanem ő és ő erőlteti a gyereket is. Nem akarok gyereket elegem van és fizetni se akarok utána. Apaságit a biztonság kedvéért csináltatni fogok de kizártnak tartom, hogy bárkivel is megcsalt volna mert azt észrevettem volna. Nagyon bénán hazudik. Nem volt rossz a kapcsolatunk ezt leszámítva. Mit csináljak?
Nem olvastam végig az összes választ.
Figyelj, értem, hogy átverve érzed magad. De vedd figyelembe azt, hogy a nő testéről van szó. Neki kockázat az abortusz, testileg, lelkileg, nem neked. Máshogy gondolkodik róla az ember egy átlagos hétköznapon, és máshogy egy pozitív teszttel a kezében. Hormonok is közbe szólnak. Ez nem olyan egyszerű azért, mint ahogy elképzeled.
Van választásod. Megteheted azt, hogy kiszállsz a barátnőd életéből, nem veszel részt benne, se mint társ, se mint apa. Ha a barátnőd korrekt, akkor nem ragaszkodik a gyerektartáshoz sem. (én így tennék) Ha Te így döntesz, akkor még bármikor meggondolhatod magad, ha úgy hozza az élet.
Ha viszont a barátnőd az abortusz mellett dönt, neki nincs visszaút. Ahogy az örökbeadásnál sincs. És ne hidd, ha a kedvedért megteszi, akkor működne tovább a kapcsolatotok... Mert az kizárt, ha benne a legkisebb kétely is felmerül, akkor nem bocsájtja meg neked.
Úgy gondolom, hogy még mindig neked van egyszerűbb dolgod, mert neked van választási lehetőséged. Ugyan változni fog tőle az életed, de biztos nem annyit, mint a nődnek.
Sajnállak is, de a párodat is, mert neki sem lehet könnyebb.
Nyilván nem olyan mint egy telefonhívás, ezzel eddig is tisztában voltam. Nem tudom, hogy nő vagy vagy férfi, de gondolom nő, szóval képzeld el azt, hogy egy férfi vagy aki nem akar gyereket de van egy barátnőd akivel tök jól megvagytok, aztán egyszer odaáll eléd és azt mondja, hogy terhes, te hirtelen azt se tudod, hogy hol vagy van mi van. Mivel te nem akarsz gyereket ezért megijedsz és elkezdesz mindenfélén gondolkodni, hogy most mit csinálj de nem csinálhatsz semmit mert ha megölöd magad akkor is felneveli. Most mondanám, hogy rád van erőszakolva de akkor megint kapnék. Még ha nem is akarod felnevelni akkor is ott a tudat, hogy vannak utódaid. Szerintem valahol ezt is meg lehet érteni.
Attól is félek, hogyha velük maradok akkor majd egyszer kiborulok, elegem lesz az egészből és elmegyek és akkor megint én leszek a szar, csak ez nem a gyerekek hibája, mégis ők szívják meg. De hogyha meg se próbálom akkor nem fogjuk soha tudni, hogy milyen lett volna ha mégis együtt maradunk. Mindenesetre megpróbálom úgy csinálni, hogy mindenkinek jó legyen. A másik dolog az, hogy egy férfi nem tud úgy szeretni egy magzatot mint egy nő mivel nem tudhatja, hogy milyen terhesnek lenni. Alapból hamar összebarátkozok szinte bárkivel, hamar megszeretem az embereket de félek attól is, hogy ez most máshogy alakulna. Nem arról van szó, hogy nem szeretném őket csak néha biztos eszembe jutna, hogy nem terveztem őket és egyszer nem akartam, hogy megszülessenek. Úgy tudom, hogy a nő hasában a gyerekek megérzik, hogy szeretik-e őket vagy sem meg hogy mennyire várják, hogy megszülessen. Nem akarom, hogy valami lelki bajuk legyen, azt akarom, hogy boldogok legyenek.
Azért ha mélyen belegondolok tényleg érdekes és lehet, hogy okkal történik, hogy nem akartam gyereket és most váratlanul kapok kettőt is egyszerre. Meg az is, hogy védekezés mellett megfogantak, ráadásul ketten is. Biztos erős emberek lehetnek.
Azért jó olvasni, hogy kicsit lenyugodtál.Érezni a soraidon azt, hogy kezdesz megbarátkozni a gondolattal. :)
A véleményem szerint, te apukád miatt nem szeretnéd ezt az egészet.Sajnos egy nagyon rossz viselkedési forma mellett nőttél fel.De hidd el nekem, hogy egy picit szinte csak imádni lehet!(kivéve hiszti, sírás..stb.ilyenkor is imádod a gyereked, csak fárasztó).A legkeményebb férfit is kenyérre lehet kenni egy baba mosollyal.
Most nem azért írom, meg tudom hogy nem leszek itt szimpatikus!!De az én párom majdnem 8 évig volt börtönben, mert leszúrta az asszony/gyerek verő büdös alkoholista nevelő apját.Szerinted ő hogy nőtt fel??Hát inkább nem írom le, de a te életed az az övéhez képest egy álom...és ezek után tudod milyen apa?Az egyik legjobb..hiába egy büdös paraszt nevelte fel..
Írtad még hogy a gyerekekkel szinte semmi kapcsolatod sincs.Képzeld...nekem se volt..a buszon az üvöltő gyerektől kivoltam..nő létemre.Most még is 2 gyerekem van, akiket imádok.
És tényleg igaz, hogy ha azok a picik ennyi akadályon átküzdötték magukat, akkor annak nyomós oka van..és szerintem tudod mi az???Az hogy megmutasd hogy te mennyivel jobb ember vagy, mint apád!
Sok boldogságot nektek!és kérlek, ne éld meg ezt tragédiaként..mert nem az!
Ítélkezni elég könnyű dolog, megérteni, hogy a másikban mi zajlik le elég nehéz (sokan nem is akarják) és elfogadni még nehezebb.
Én úgy látom mindenki saját vágyát akarja kivetíteni a másikra, hogy ő gyereket akar és ezért a kérdező csak is rossz ember lehet.
Csak sejteni tudom, hogy egy nőben milyen erős lehet az anyai ösztön, milyen erős kötelék alakul ki már a kezdetben.
Nekünk férfiaknak, ahogy magamon és ismerőseimen tapasztaltam, sokkal több idő kell, hogy feldolgozzuk a dolgokat, kapcsolatot alakítsunk ki.
És a kérdező barátnője egyszer csak elé állt azzal, hogy gyerekük lesz, természetes, hogy ilyenkor lefagy az emberfia, aztán pedig megoldásokat keres és sokszor a legkönnyebb megoldásnak a menekülés tűnik.
Én csak azt tudom leírni amit életem során tapasztaltam, tudom milyen érzés ha valakit nem szeretnek a szülei, ha valaki annyira szenved, hogy feladná és azt is, hogy milyen rossz érzés apa nélkül élni.
Annak ellenére, hogy apám még élt nem volt egy mintaapa és ezért én is attól félek, hogy ha gyerekem lenne olyan lennék mint ő.
Így visszagondolva azonban, voltak azért jobb pillanatok amikből kevés volt ugyan, de legalább volt.
Több volt a rossz és ráadásul az ember a rossz dolgokra jobban is emlékszik, de ennek ellenére hiányzik.
Én azt hiszem kérdező te is úgy állsz a dolgokhoz mint én, félsz, hogy a gyereknek hasonló sorsa lesz mint neked, szenvedést okozol neki és ezért inkább legyen olyan valaki vele aki igazi apja tud lenni.
Szerintem viszont ebből látszik, hogy nem vagy önző, váratlanul ért és ezért most a legjobb megoldásnak ezt látod: menekülni.
Az igazi kérdés az, hogy ha alaposan átgondolod a dolgokat akkor is a legjobb megoldás a menekülés marad-e?
Én túl sok véletlennel találkoztam ahhoz, hogy ne higgyek benne, talán sors, talán valami más, de hogy valaki aki ne akarjon gyereket, kettőt is kap. Elég érdekes "véletlen".
Kérdező, ennyire ne görcsölj rá, mert a megfelelni akarás sokszor ellentétes eredményt hoz.
A gyereknevelést nem lehet tökéletesen csinálni. Viszont lehet úgy is jól csinálni, hogy néha kiborul az ember vagy felhúzza magát a gyereken. (mert sír, mert rosszalkodott, mert nálad szakadt el a cérna, stb).
Erre figyelj, hogy ez nem baj. Igen, lehet a szülő rosszkedvű, esetleg igazságtalanul feszült a gyerekkel. Ha ilyen történik - és fog! - ne kezdd el ostorozni magad és szorongani azon, hogy jó apa vagy-e.
A gyereknevelés inkább mintaadás. Az első kb egy évben egyszerűen gondozás: fent bemegy a kaja, alul kijön, azt el kell takarítani, fürdetni kell, altatni.
Később, amikor már a külvilág ingereit kicsit összetettebben dolgozza fel, akkor is a példamutatás a fontosabb, illetve annak a megtanítása, hogy miként kell kezelni különböző helyzeteket.
Ebbe az is bőven belefér, hogy ha rosszul reagáltál valamire, akkor utána bocsánatot kérsz a gyerektől és elmagyarázod, hogy igen, te is tévedhetsz, neked is lehet rossz napod.
Azért írom ezt, mert láthatóan nagyon görcsölsz ezen és nehogy az legyen, hogy egyszer felhúzod magad, úgy érzed, hogy máris megbuktál és elmenekülsz.
Én meg azt látom a sztoriban, h a kiscsaj teherbe esett, lehet szándékosan, ki tudja...De hát nem volt semmi gáz, a pasi nyakába varrta a nemvárt gyerekeket, akár 1 éven belül jöhet a harmadik baba. A kérdező meg akaratán kívül nagycsaládos apuka lesz úgy, h még gyereket se akart.
Érdekes módon a válaszolók többsége meg van győződve róla, h a kérdező akkor és csak akkor lesz boldog, ha vállalja a gyerekeket. Mi van, ha nem? Rengeteg 2-3 gyerekes anyuka van egyedül, mert az apuka valamiért mégse kért utólag a kiscsaládból. Oka volt annak.
Én azt vallom, családot csak akkor szabad vállalni, ha mindketten ugyanúgy akarják, úgy nem, ha az egyiket csak kész tények elé állítják, h te márpedig apa leszel, ha akarod, ha nem.
Itt mindenki azt nézi, h boldog legyen az anya, a gyerekek, de a kérdező boldogsága le van sz@rva, mert majd később úgyis boldog lesz a családjával. Ez nem ilyen automatikus. Akkor nem lennének csonka családok, ha mindenki olyan hihetetlenül élvezné az egészet.
tényleg jó látni, ahogy változik a hozzáállásod...:)
a félelmeid érthetők, és abban is van valami, hogy minden okkal történik
szerintem nagyon felelősségteljesen állsz hozzá, és nem fogod otthagyni őket :)
Sok sikert, sok szerencsét!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!