Elegem van a férjemből?
Vagyis kijelentő mód...
Van két kicsi gyerekünk, és a második után még nem sikerült leadnom néhány fölös kilót. Na nem sok, inkább csak deréktájon látszik... :( Azonban így nem nagyon tudok úgy öltözni, ahogy szeretnék, és úgy vagyok vele, hogy inkább felveszek egy olyan ruhát, ami kevésbé divatos, de ne lógjon már ki az "oldalhájam" a nadrágból... Valamelyik nap vettem (egy szerintem tök jó színű, világoslila) nadrágot. Ez olyan szabadidőnadrág jellegű. Erre ma, amikor indultunk volna a boltba, megrángatta a nadrágomat, és sziszegve közölte, hogy ezt cseréljem már le. De én meg jól érzem magam benne, mert nem látszik benne a problémás rész, és szerintem nem is olyan nadrág, amiben csak otthon lehetne flangálni.
Ő mindig azt akarja, hogy szuperdivatosan öltözzek, úgy mint a 18 éves lányok, és nem fogja fel, hogy én úgy rosszul érzem magam, legalábbis a jelenlegi formámban... :( De mindig ez van. Ha nekem tetszik egy ruha, szerinte idétlen. Persze van olyan felsőm, amit én utálok, mert szerintem előnytelen, de szerinte az tök jó, és hordjam. Mindig rám akarja erőltetni azokat a ruhákat, amelyek csak nádszálvékony nőkön állnak jól.
Ezzel a mai beszólásával már annyira megbántott, hogy mondtam neki, hogy menjen el, ha nem tetszik, nem kell égetnie magát velem, ha nem tetszek neki.
Más is van ilyen helyzetben, vagy csak én reagálom túl? :S
Hát képzeld az én férjem is ilyen én még azt hittem hogy velem van a gond
de most rájöttem hogy nem
Szerintem a mi drágalátos férjeink már unalmasnak tartanak minket
de engem nem érdekel sose foglalkozom azzal amit mond
mindig azt huzom fel amit én akarok!!!
Szerintem te is ezt tedd !!!
vagy beszéld meg vele hogy ez téged nagyon bánt
bár nem hiszem hogy sokra mennél vele
de egy probát megér
sok sikert !!!L/28
Persze, hozzá lehet állni a dolgokhoz úgy is, hogy szülés után a nő elhagyja magát, slamposan öltözik, és nem érdekli, vonzó-e így a férje számára. Aztán a férj egy ideig tűr, miközben állandóan azon jár az agya, hogy ő nem ezt a nőt vette feleségül, kiszeret belőle, és szépen elhagyja egy fiatal kislányért... Aztán meg a feleség panaszkodik fűnek-fának, hogy "az a szemét férjem elhagyott, megcsalt, pedig én gyereket szültem neki, mostam, főztem rá" - és ezzel máris szentté avatja magát, a sok birka meg együtt fog érezni vele. A férfi érzéseivel pedig senki sem törődik...
A férfi nem azért lesz szerelmes egy nőbe, mert szuperul mos-vasal és finomakat főz. Természetesen ez sem hátrány, de az a nagy büdös helyzet, hogy a férfiak a farkuk után mennek. Ez tény. Így ha otthon azt látja, hogy a felesége a szülés után nem hajlandó tetszeni neki, nem is érdekli, hogy a férje mit gondol róla, csak az, hogy a melegítőnadrág és a kinyúlt póló igenis kényelmes - akkor bizony olyan nőt fog keresni, aki csinosan öltözik, odafeigyel magára, és tetszeni akar neki.
Ez van, ezt emésszétek, kedves mártírfeleségek!
Nem hisztizek, bocs... Csak marhára elegem van belőle, hogy több, mint 10 éve ezt hallgatom. Amikor még nem volt gyerekünk, akkor sem voltam egy olyan k.rvásan öltözködő fajta, már ez sem tetszett neki, de akkor még nem tett azért ilyen megjegyzéseket.
Amúgy én is szoktam neki mondani a boltokban, hogy milyen jó ez meg az a férfi ruha, de ő soha nem hajlandó azt felvenni, ami szerintem jól állna neki. Még csak fel sem próbálja. Ugyanakkor tőlem elvárná, hogy neccharisnyában, harisnyatartóban, mellkibuggyanós felsőben vonuljak. De nekem ennyi önbizalmam nincs, és nem is lesz soha. :(
Ami a kilókat illeti: a derekamból fogynom kell, de amíg szopik a baba, addig nem tudok fogyni, és fogyózni sem akarok... De végül is, ha azt nézzük ez mellékes is, mert k.rvafelszerelést akkor sem vennék fel. :(
Úgyhogy nem is érdekel. Pakolom a cuccait, és keressen magának egy olyat, aki megfelel az igényeinek. Én nem hallgatom tovább ezt. (Ja igen, mert mellesleg amellett, hogy elvárná az ilyen öltözködést, hetente minimum 1-szer megjegyzi, hogy milyen ronda vagyok... :P)
Ne add fel az egyéniségedet,ne engedd,hogy bábként kezeljen a férjed.Válassza meg Ő azt a ruhát amit Ő vesz fel,amit meg Te,azt bízza rád Te miben érzed jól magad.Ha az én férjem ilyen erőszakos lenne,juszt sem venném fel azt ami neki tetszik!!!!Azért álljunk már meg,nem vagy sem a tulajdona,sem az alatt valója.Olyan ruhákat hordjál amikben jól érzed magad,és tetszenek neked.Nem másnak kell megfelelnünk,hanem saját magunknak a magunk ízlésének.Ha neki nem tetszik tehet egy szívességet.Ha ezen múlik a házasságotok akkor amúgy sem lesz hosszú életű.Mi amikor megismerkedtünk a férjemmel nagyon vékony voltam,aztán voltam közben kövérebb is,úgy is tökéletesen elégedett volt velem,aztán fogyóztam(csakis a magam kedvéért)akkor is tetszettem.Soha meg nem kritizálta a kinézetem semmikor.Most a harmadik gyerekünk születése után megint nem vagyok egy nádszál,de nem is érdekel.És ilyenkor én sem veszek fel olyan ruhákat amik hangsúlyozzák az alakomon amit én előnytelennek látok.De a férjem szerint mindig csinos és kívánatos vagyok bármit veszek fel.Folyton csak dicsér,pedig most nem tetszem magamnak éppen.Az már régen rossz ha egy házasságban ennyire számítanak a külsőségek,ha elvárja,hogy tökéletesen nézz ki.Mindenkinek saját magának kell,hogy igényei legyenek saját magára.Gondolom nem lettél igénytelen.Eléggé látszat ember lehet a férjed.Ismerek ilyen pasikat én is,hát kellene a fenének az ilyen.
Én is elfogadom a férjem olyannak amilyen,Ő is engem.A kinézetünk bármikor megváltozhat,nem hiszem,hogy ennek kellene a legfontosabbnak lennie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!