Egy jól működő kapcsolatban a nőnek kéretnie kell magát?

Sosem játszmázunk. Tul egyenes és szókimondó vagyok hozzá.

Viszont a párom szófukar így ő az aki mindig rejtély, (4 év után is)

De szoktunk játszani, bolondozni, szoktam meglepni, de kéretni magam nem.

Egy érett kapcsolatban szerintem nem kell kéretni magunkat, nem kell titokzatosnak lenni. Ennél több dolog köt össze minket... Titokzatos maximum az első évben voltam, maximum azért mert nemismert.

Állítólag még mindig meg tudom lepni:) habár nem szándékos...

Eleinte kell az, hgy lásd mennyit küzd érted, mennyi vagy fontos általában. A mi példánk pl az, hogy összejöttünk és nyílt lapokkal játszottunk, hogy mind a ketten komolyan gondoljuk, nem csak egyetemi románc. Én sokáig kb fel évig féltem ennek ellenére átadni magam a kapcsolatnak, mert előtte volt egy rossz tapasztalatom (egyik napról a másikra évek múltán eltünk a szerelem belőlem, féltem, hogy itt is ez lesz)

De amikor bemutattam otthon, már tudtam, hogy ez több. Az egyetemen is együtt éltünk, utána pedig "rendesen" is összeköltöztünk.

Nem volt szükség kéretésre, mert csak akkor kérettem magam, amikor tényleg voltak kétsegeim...

Pl a költözést, amikor megkérdezte tőlem a párom, akkor nem kérettem magam, de javasoltam neki még egy hónap gondolkodási időt, mert én hosszú ideig nem szeretnék csak úgy együtt élni, nekem fontos a hzasság. Gondolja át, és kérdezze meg később is. Kívülről keretésnek tűnhet, holott igazi kétségeim voltak (1 évvel elòtte még nem hitt a házasság intézményében, nem látott sosem pozitív példát)

Összeköltöztünk, 3,5 évvel ezután őssze lesz az esküvő.

Igazából 50 év múlva tudnék nyilatkozni, hogy működik- a nem kéretjük magunkat dolog:):):)