22 hós lányommal vagyok itthon. És már nagyon idegesít hogy a férjem azt hiszi én csak pihengetek itthon. Folyton azt mondja ezt miért nem csináltad meg, azt miért nem. Pedig éjszaka se hagy aludni a lányom, úgyhogy elég fáradt vagyok?

Ha a férjed nem ismeri el, hogy ez munka, akkor rosszul mentél férjhez. Senki nem írta itt azt, hogy nem munka. Csak épp elvégezhető. De mondjuk attól, hogy esetleg te rosszul szervezed a napod, a férjed is lehet egy bunkó...

Régebben nem kritizált? Csak most kezdte el ezt?

off: Kedves 41-es! Már megint egymásra találtunk?! :-)

Ajánlanám szíves figyelmedbe, hogy a WHO ajánlása szerint ideálisan a gyerek 2 éves koráig ajánlatos szoptatni, de lehetőleg még tovább! Mivel külföldön élsz gondolom nem fog nyelvileg gondot okozni az ezzel kapcsolatos szakirodalom elolvasása...

Egyébként kíváncsi lennék kinél meddig tart egy szexuális együttlét, ha bezavar az, ha a gyerek 2-3-szor ébred éjszaka...

on: szoptasd csak nyugodtan továbbra is, szüksége van az anyja közelségére egy ekkora kisgyereknek. Viszont éjjel már tényleg nem kellene enyiszer felkelnie. Nálam az vált be, hogy elkezdtem mondogatni, mamáknak, férjemnek, barátnőmnek, hogy éjjel már nincs tejem, csak reggelre lesz. Mindezt úgy, hogy a lányom is felfigyeljen rá. Aztán pár nap után éjjel mikor felébredt elismételtem ezt neki is, nagyon pici (max. fél perc) sírás után már aludt is tovább. Ezt játszottuk talán egy hétig. Azóta átalussza az éjszakákat.

A heti terv tényleg nem rossz ötlet, de személyiségfüggő. Már próbálkozom vele egy ideje és nekem nem jön össze. Ami még segíthet, ha együtt csináljátok a házimunkát. Közben nincs ideje rosszalkodni és ha lassabban is, de mindent meg tudsz csinálni. Én mondjuk este főzök mikor ő már alszik és mindig két napra. Ezzel is lehet időt spórolni.

Mondjuk én egyébként is bagoly típus vagyok.

A férjed stílusával viszont tényleg kezdeni kellene valamit. Mondjuk én tuti nem hagynám magam. Viszont nálunk nincs ilyen helyzet, úgyhogy ebben nem tudok tanácsot adni.

"WHO ajánlása szerint ideálisan a gyerek 2 éves koráig ajánlatos szoptatni, de lehetőleg még tovább"

Ezzel a WHO-s ajánlással nekem az a bajom, hogy a világ különböző tájain más kéne, hogy legyen. Mert pl. Afrikában, ahol a víz fertőző, évekig kell szoptatni a gyereket, mert különben vagy szomjan hal, vagy betegségben hal meg. Vagy a sarkvidéken, ahol vagy nyers fókabőrt rág a gyerek, vagy szopik, ott is logikus, mert a kettőből még mindig alkalmasabb a szoptatás.

A mi éghajlatunkon, a mi terményeinkkel, vizünkkel, életmódunkkal, szokásainkkal meg fölösleges. Egy kétéves egy év múlva kb. oviba kerül. Szobatiszta, önállóan étkező kis emberkének kell lennie. Aludnia kell csoportban, játszania a többiekkel, elpakolnia maga után.

Ugye mindenki tudja a szoptatas magas prolactin szintel jar ami szaraz huvelyt es nemi vagy csokkeneset okozza.

Igy szoptatas alatt a nemi elet alt.minimum ill nulla.

Intimitas egy gyerekkel az agyban azert egesz mas.

Who hosszu szoptatast ajanl mert afrika azsia stb nincs ivoviz igy amelyik gyerek nem szopik az fertozesbe konnyen meghal ez a who indoka a hosszu szoptatasra.

"A mi éghajlatunkon, a mi terményeinkkel, vizünkkel" - a boltokba kerülő rossz minőségű áruk, a génmanipulált takarmánynövények, a rengeteg allergiás megbetegedés, a cukorbetegség, a rák...hogy csupán pár dolgot említsek azok közül, amelyek azt bizonyítják, hogy azért a mi életmódunkkal és szokásainkkal bizony komoly problémák vannak.

És egy év még nagyon sok mindenre elég, hogy mire ovis lesz, ne legyen problémája.

Teljesen egyetertek a 13:33-kor iroval.Azt viszont nem ertem, hogy egyesekbe miert nem szorult egy csoppnyi megertes sem, foleg, ha ugyszinten maradtak mar otthon pici gyerekkel.Nem mindenki szuletett haztartasi robotgepnek.

En is otthon voltam a kisfiammal 18 honapos koraig, aki szinten a nyugtalan gyerekek kategoriajaba tartozott pici koraban, igy megertem a helyzetet.A jaroka sajnos csak jatektartonak szolgalt.Egy percre sem lehetett magara hagyni, nem is engedte.Folyamatosan faradt voltam, nem annyira a hazi munka miatt, inkabb pszichesen.A ferjem egesz nap dolgozott, en egyedul voltam, semmi valtozatossag nem volt a napjaimban.Habar az en ferjem soha nem szolt aprosagokert, neki eleg volt, hogy legyen mit enni, meg persze tiszta, vasalt ruhaja.

Aztan amikor a kisfiam 18 honapos volt, vissza mentem dolgozni.Teljesen kivirultam, az allando faradtsag is elmult, pedig tobb dolgom volt.A munkahelyemen kikapcsolodtam, annak ellenere,hogy akkoriban joval farasztobb munkam volt, es sokkal inkabb tudtam ertekelni az idot, amit otthon tolthettem.

A helyzet azota is valtozatlan, mindketten dolgozunk, a kisfiam pedig ido kozben 7 eves lett.A hazi munka nagy reszet en vegzem, de ha valamire nincs idom, vagy nincs hozza kedvem, a ferjem nem szol erte.Ketszer kerdezte meg, hogy ezt vagy azt miert nem csinaltam meg, mire en visszakerdeztem, hogy o miert nem csinalta meg.Azota ez a kerdes nem merult fel.

Neked is ezt tudnam tanacsolni.Van akinek minden igenyet kielegiti, hogy otthon lehet a gyerekekkel es a haztartassal.Nem vagyunk egyformak.Engem az oruletbe kergetett, nem birtam az egyhangusagot.Ha elkezdesz megint dolgozni, akkor a gyermek felugyelet es a hazi munka is automatikusan 2 fele oszlik, anelkul,hogy erolkodve probalnad megerttetni a ferjeddel, hogy miert vagy mindig faradt.

Persze ha nagy vonalakban elegedett vagy a jelenlegi a helyzettel, akkor csak egyszeruen vegyel ki egy "szabad napot", es hagyd a kicsit a ferjeddel.Hatha legalabb reszben megerti, hogy nem konnyu egy uvolto gyerek mellett hazi munkat vegezni.