Hogy hozhatnám helyre a kapcsolatomat a lányommal?

Elöször is ezt a cég-társtulajodonosságot vele kellett volna elöre megbeszélni, nem idegenek elött jelenteni be. Igy ugyanis az a látszat, hogy a többiek elött akarsz felvágni, hogy milyen szuper apa vagy, másrészt neki az jött le, hoyg idöd nincs, ezért "pénzt" adsz.

A helyedben ma délutánra - amikorra hazajön - vennék ki szabadidöt, és megbeszélném vele. Elöször is kérj bocsánatot, hogy nem úgy sült el, ahogy tervezted. Másodszor gondold át, lehet, hogy NEKI tényleg komolyabb gondja van - amit meg akart beszélni veled, amikor elrohantál -, és arról kérdezd meg, megint elnézést kérve, hogy elözöleg nem tudtál idöt szakitani rá.

Ezen kivül a jövöben oldd meg valahogy, hogy amikor otthon vagy, akkor ne ugráltassanak a cégtöl, a lányod legalább olyan fontos, mint a munka.

Gondolom, tényleg rendes apa vagy, föként ha már ilyen régóta te neveled, de arra figyelj, hogy egy kamasznak nemcsak anyagi szükségletei vannak, sokkal kevésbé gond, ha valamit nem tudsz megvenni, mintha nincs idöd meghallgatni, ha baj van.

Próbáld másképp (is) kimutatni, hogy mennyire szereted.

Neki szemmel láthatóan most nem az anyagiakra van a legnagyobb szükséges, hanem az idődre.

Az a cégvezető sikeres, aki megteheti, hogy kihúzza magát a feladatok elvégzése alól, mert nélküle is "működik a gépezet".

Amennyiben a jelenléted minden esetben nélkülözhetetlen, úgy kicsit gondold át, hogy minden pozícióban a megfelelő ember van-e. Képzed őket szükség szerint, tanítsd meg őket a hiányosságokra, és adj szabad kezet azoknak, akik egyedül is tudnak felelős döntést hozni.

Olyan nincs, hogy egy-két napra nem tudsz elszakadni még így is.

Tedd meg!

Menjetek el kettesben valahová, valami csendes helyre. Pl. a pünkösdi hosszú hétvége alatt egy faházba horgászni, bicikli túrázni, kirándulni, menjetek moziba vagy nézzetek DVD-t. Süssetek szalonnát, bográcsozzatok, tollasozzatok, vagy csak üljetek a napon. Ne egy méregdrága wellness hotelt keress, mivel nem az a lényeg, hogy az anyagiakat fitogtasd, hanem hogy kettesben legyetek.

Beszélgess vele: a barátokról, a suliról, pasikról úgy általában, az élet dolgairól, filmekről, zenéről, bármiről ami eszetekbe jut.

Idővel ki fog bukni az is, ami őt nyomasztja, és amiről beszélni akart veled.

Neki SZÜLŐRE van szüksége, és nem pénzre. (Nem gond, ha van, és mindent megkap, nem erről van szó. Hanem arról, hogy pont a legfontosabb dolgot nem kapja meg!)

Ebben a korban rengeteg kérdés, kétség, gond emészt egy kamaszlányt. Kell valaki, aki meghallgatja, segít neki, akire mindig számíthat, akiről tudja, hogy bármikor kisírhatja magát a vállán, aki ítélkezés nélkül elmondja a véleményét, és minden gondjával hozzá fordulhat.

Ez lennél TE: ha szánnál rá időt.

Így a sok pénzzel legfeljebb pótszereket keres: vásárolt hamis barátok, pasik, féktelen bulik, piálás, drogok.

A végén lesz egy sikeres céged, meg egy depressziós, boldogtalan, tönkrement életű lányod, aki hozzád se szól, vagy esetleg egyenesen gyűlöl, mert úgy érzi, nem szereted.

Gyerekekre hangolva: jó könyv. Az öt szeretetnyelvről szól.

Érdemes elolvasni, vagy legalább addig kézbe venni, amíg kideríted, hogy tudjátok kölcsönösen kifejezni a szeretetet egymás felé.

Próbáld meg kissé elfogulatlanul, külső szemmel elolvasni a leveledet. A lányod mindennél többre értékelné, ha végre valaki úgy nyilvánítaná ki a szereteté iránta, hogy többet lenne vele, meghallgatná, a legnagyobb értéket, a szabadidejét áldozná rá minél többször. Ezt pénzzel, vagyonnal nem lehet megváltani, sőt ellenkezést vált ki, mint ahogy Te is tapasztaltad.

Mégis kitől várja el a szeretetet, a figyelmet, a törődést, ha nem Tőled ??? Hiszen az anyjától nem kaphatja meg.

Tipikus férfi hiba, hogy állandóan a munkán kattognak, éjt nappallá téve dolgoznak és még a szabadidőben is arról beszélnek, de nem veszik észre, hogy mellettük van valaki, aki arra vágyik, hogy meghallgassák, megsimogassák és fontosabbnak tartsák a munkánál. Megértem, valamiből meg kell élni és egy férfinek fontos, hogy sikeres legyen. De egy nő másra is vágyik. Légy vele minél többet, hallgasd meg, ha beszélgetni akar, menjetek el kettesben, hogy megnyíljon előtted. Talán most még nincs veszve semmi.

Semmi nem fontosabb, mint az emberi kapcsolatok milyensége és főleg az, hogy a szeretteink boldogok, elégedettek legyenek. Sok sikert.

"nem akar belefolyni az üzleti ügyeimbe, nem akar velem semmilyen kapcsolatot és hogy ha kicsit is érdekelne engem, hogy ő mit akar, akkor nem adnék neki semmi ilyesmit, mert nekem tudnom kéne, hogy őt ez nem érdekli."

-értelmes, érző lélek, kiskamasz, aki a szerető édesanyát nélkülözte. (hasonló voltam, csak nekem elhunyt az Édes)

Most tart a világ felfedezésében a legérzékenyebb időszakban. Fontos lenne, hogy valamilyen kifejezés formában gyakorolja magát - nagyon jó önismereti a színjátszó, dráma foglalkozás, de figyeld, mihez van kedve: rajzolni? zenélni? énekelni? Később kataklizmaszerű összeomlás követheti, ha nincs meg az érzékenységének megfelelő technikai felkészültség hogy KIFEJEZZE, amit a megismert!

Nem tudom, vissza tudsz-e emlékezni magadra, milyen voltál ennyi idősen? Ilyenkor a "cég, hivatal, pénz, haszon" teljesen érdektelen sőt ismeretlen, inkább mint fenyegető rém a jövőre nézve.

Mert mennyire érdekes minden a világban!!

Ilyenkor a nagy metafizikai kérdések merülnek fel az ifjú lélekben: Ki vagyok én? Ki a másik ember? Miért vagyok itt? Mi a szó? A beszéd? Az élet A halál? Magamból indulok ki: rajzoltam, és csak verseket olvastam (és írtam) - mert a versekben hallottam vissza legalább kérdések, költő KÉPEK formájában azokat, melyek bennem felmerültek.

Ha együtt tudtok lenni, csendben, nyugalomban(telefon nélkül, mint fentebb nagyon jól írta valaki) próbáld meghallani az őt foglalkoztató metafizikai kérdéseket. Ne faggasd- ezek nehezek, felismerés-szerűek már maguk a kérdések - és nem lehet "csak úgy" válaszolni - maguk a kérdések a fontosak és hordozzák a választ.

A helyzet az én meglátásomban az, hogy 15 év nemtörődömségét nem tudod helyrehozni néhány kedves gesztussal. Az érzelmi élet hiánya, a család hiánya nem pótolható dolog. Az édesanya elment emiatt, szerintem ezt bárki meg tudja érteni, aki élt már olyan férfi mellett, aki a munkáját a családja elé helyezte. Egy munkamániással nem lehet élni, mert nem vesz részt a család dolgaiban. Állandóan mással van elfoglalva, ahogyan írod is. Mégis miért akarna valaki így élni? A pénz miatt? A pénz csak addig fontos, amíg valaki nem nyomorog, de ha a normál szükségletek megvannak, onnantól már édeskevés. Kit érdekel egy darab cég, ha az apám nem is ismer engem, és nem is akar megismerni, mert éppen valaki sokkal fontosabbal tárgyal? Bizony, ezt mutatja a dolog: az a másik ember sokkal fontosabb nálam, apa még arra sem képes, hogy a számomra fontos dolgokat meghallgassa. Inkább hajtja a pénzt.

Őszintén mondom, hogy egy ilyen törést nem lehet helyrehozni. Az én apámnak is mindig fontosabb volt a munkája, mindig kimaradtak az apa-fia beszélgetések. Ma tartjuk a kapcsolatot, nagyjából kéthavonta találkozunk, de ebben ki is merül. Közös témánk sincsen. Pénzzel akarja a mi kapcsolatunkat is helyrehozni, és hiába mondom neki el ezredszer is, nem érti meg sosem, hogy pont a pénz az oka mindannak, ami velünk történt. Nem kell az a rohdt pénz, mert egy őszinte apai beszélgetést többre tartottam volna, mint az egész vagyonát.

Nem sok értelme van annak ha leírom, hogy mit is kellene tenned, mert nem fogod megtenni sosem. Sajnos ismerem a gondolkodásodat. A döntést meghoztad évekkel ezelőtt, még ha ez azzal is jár majd, hogy a lányod később csak a temetésedre megy el.