Miért kell állandóan mantrázniuk ezt, nem tudnak belenyugodni, hogy nálunk nem így van?
Tehát: lassan 4 éve élek együtt barátommal, a háztartásbeli munkákat is megosztjuk egymás között. Barátom szeret főzőcskézni-főleg sütiket, jobban hajtogat ruhát, mint én, elpakol maga után.
Pár napja szabadságon vagyok, ilyenkor természetes, hogy én végzem el a házimunkát, de amikor dolgozom, mindenki elmosogat maga után, felváltva porszívózunk, stb.
Haveri köréből és ismerőseitől is kaptunk már beszólást, hogy ez a nő dolga lenne, valamelyik haverjának barátnője példálózva mondta, hogy ő bezzeg munka után egymaga elvégez mindent-különben de furcsa, hogy barátom szeret főzni, jaaaj ez olyan izzzé, vagy amikor hazahoztam a melót, és épp sörözés volt nálunk, haverja beszólt nekem, hogy na mi van a nagy vendégszeretettel, miért nem rohanok le sörért-miközben a gép előtt görnyedtem, dolgozva.
Egyik barátnőm is kijelentette, hogy ő nem tudna olyan férfivel lenni, mint barátom-szerinte egy férfi rendetlen és nem szeret öltözködni...Hát most erre mit mondjak.
Miért nem tudnak az emberek beletörődni, hogy nálunk a házimunkát megosztjuk-a barátom meg szereti a rendet és odafigyel az öltözködésére is? Ez miért zavarja az embereket? Köszi a válaszokat!
Ja és egy kis történelem (úgy látszik, hogy a barátaid sajnos híján vannak a tudásnak). Anno az ősember férfi tagja vadászott és ő is főzte meg az ételt, nem a nő. A nő gyűjtögetett, halászott (bár eleinte ezt is a férfi csinálta, csak a gyengébb egyedek).
Ennyit erről. A barátnőik is törlik ki a feneküket WC-zés után?
Csak irigykednek, ne foglalkozz velük. Mégis hol van az megírva, hogy egy férfi napi 8 órát dolgozhat "csak", a nő viszont (ahogy valaki előttem írta) 24 órás szolgálatot vállaljon, mintha csak a cselédje lenne? Mert legtöbbször ott van neki is a munkahely, emellett főzzön, mosson, takarítson, vasaljon, pelenkázzon, tanuljon a gyerekekkel, legyen vadmacska az ágyban, kapálja a kertet, etesse a disznókat és még szülőii értekezletre vagy a postára is ő járjon stb. Ja és emellett legyen ápolt, és mindig jókedvű.
Éppen az a normális szerintem, ahogy ti éltek. Én pár éve Németországban élek, és nagyon sok családnál azt látom, hogy egymást egyenrangú partnerként tekintve segítenek, ahol tudnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!