20 éves vagyok, a barátom 37 éves, de otthon egyszerűen nem fogadják el hogy én vele vagyok együtt, pedig még csak nem is ismerik. Mit tehetnék?

Én 40 éves vagyok, 20 évesen szültem, azaz pont most 20 éves a lányom. :-)

Nem mondom hogy egyből ítélkeznék meg támadnék, de rendesen leesne az állam ha egy nálam 3 évvel fiatalabb férfit hozna haza bemutatni, hogy "anya, ő a barátom".

Természetesen nem mondom azt sem, hogy működőképtelen a kapcsolat, nekem pl a legjobb barátnőm egy nála 19 évvel idősebb férfival házasodott össze még 10 éve, 5 év együtt töltött idő után, teljesen jól működik náluk a dolog, 2 gyereket nevelnek, pedig aztán ők is kaptak hideget-meleget, kitagadással fenyegetőzést a lány szülei részéről, meg rosszindulatú pletykákat, hogy csak érdekkapcsolat stb.

Ezt a mintát mindenképp szem előtt tartanám, viszont az is biztos hogy én már csak azért is találkozni szeretnék minél hamarabb a pasival hogy szépen felmérjem a terepet (nyilván hamarabb észrevenném a kisebb stikliket mint a lányom mert 1. kicsit tapasztaltabb vagyok, 2. nem vakít el a szerelem) mert azért tényleg gyanús, hogy a pasi csak az egóját legyezgeti azzal, hogy egy fiatal lánnyal randizgat.

Aztán ha pozitívan csalódok akkor áldásom rájuk, majd az idő eldönti úgyis, ha jól megvannak hát jól megvannak, akkor őket igazolja; ha meg mégsem jön össze akkor sincs semmi baj..

Pedig azért ez (a mai világban meg pláne) elég egyértelmű érdekkapcsolatnak tűnik a kívülállóknak, az ő részéről friss hús, a te részedről meg nyilván az anyagi biztonság vagy apakomplexus. Nyilván a szüleid is ezt látják..

Lehet hogy nem így van, na de most őszintén, első hallásra/látásra ki az akinek nem ez jutna az eszébe?

Akármit írnak a hiénák, kedves Kérdezö, ha Te EZZEL a férfival vagy boldog, és fordítva, akkor senkinek sincs joga belerondítani.

Az egyetlen hibát szerintem ott követted el, hogy túl hamar beszéltél a családnak róla. Mérgezö rokonság nélkül is elég törékeny még egy 5 hónapos kapcsolat. Sokszor még a felek sem tudják, hogy mennyire komoly.