Miért van az hogy nem érdekli a szüleimet?

Mert sokan nem értik ezt a betegséget, hisztinek hiszik. Bátyám is folyamat azzal b.szogatott hogy csak nem akarok iskolába menni, pedig annyira szédültem és halálfélelmem volt, egész nap csak feküdtem. Ezt csak addig gondolta míg őt is jól el nem kapta egy pánikroham és orvost kellett hívni hozzá, kapott nyugtató injekciót, na azóta nem b.szogat. Én 5 éve vagyok pánikbeteg.

nem tudok okosat mondani, de szerintem hisztinek gondolják mint sok más ember és ezért nem foglalkoznak vele. Igen, 5 éve :(

Tényleg sokan nem értik.Nekem régebben volt 3kemény hónapom,mikor folyamatosan szédültem,halálfélelem,stb,az orvos nem hitte el,előtte is voltak ilyenek,de mindig azt hittem,hogy csak ingadozik a vérnyomásom.Aztán valahogy abbamaradt a kemény része,azóta enyhébben jelentkezik néha,de az biztos,hogy lelki eredetű,tehát valami nem stimmel az ember életében.És valahogy erre kell rájönni.Hagyd a szüleidet,úgyse foglalkoznak ezzel,inkább a neten kutakodj ezzel kapcsolatban,mert sok tapasztalatot osztanak meg ezzel kapcsolatban,hogyan is győzhető le.Pszichológusban nem hiszek ezzel kapcsolatban.Van egy könyv,ha jól emlékszem az a címe,hogy A szorongás öt arca,pontosan leírja a fajtákat,tüneteket,megoldási módszereket.Semmiképp ne kezdj el szedni nyugtatókat(frontin,stb),mert csak rá lehet szokni.Egyedül kellene magadban letisztázni dolgokat,más nem fog tudni segíteni.

Én magneb6ot szedek és citromfű teázok, pszichiáter ajánlotta, első voltam.

Hosszú távon a sport is segít, de csak szép fokozatosan: séta (alibinek kutyával, ha van), utána kocogás, később futás is. Főleg ha találsz hozzá társaságot. Nekem az iskolai kosárcspat sokat segített.