Ti örülnétek a helyemben? Anyós, após

Ilyet csak egy nagyon gusztustalan ember mondhatott neked. Örülni annak, hogy akit szeretek annak nincsenek szülei? Komolyan nem értem néha az embereket. Gyomorforgatóak. Megnézném mit szólnának hozzá ha nekik mondaná a párjuk, hogy "jaj de jó hogy meghalt anyád legalább nem idegesít"..

Az én anyósom is érdekes természet, de sosem kívánnám a halálát. Vannak gondjaink, vitáink de valahol mélyen azért szeretjük egymást :) A halálát pedig soha nem kívánnám senkinek, az övét pláne. Apósommal pedig nagyon jó a kapcsolatom

Nem, egyáltalán nem lenne ettől jobb, sőt!

Aki ilyet mondott, az valószínűleg rossz kapcsolatban van a szülőkkel, nincs meg a kölcsönös szeretet, a megértés, tisztelet, stb.

Igen is addig jó, még az embernek élnek a szülei. Mert ha úgy van, tud kire támaszkodni. Akár érzelmileg és ha úgy van, akkor akár átmenetileg anyagilag is (és itt most nem az ingyen élésről beszélek, hanem kisegítésről).

A szülő nem addig jó, míg felnevel, hanem utána is. És lehet hogy lesznek problémák és egy idő után, ha magatehetetlenek lesznek, akkor az nem lesz rossz, de ők sem dobtak el minket, amikor még mi voltunk magatehetetlenek. Ha hisztiztünk, ha rosszak voltunk gyereknek, minket sem dobtak el, nekünk sem kívánták a halálunkat. Akkor mi miért tennénk ezt?

Apósomat már sajnos nem ismertem, anyósommal pedig nem mindig felhőtlen a viszonyunk, de soha meg nem fordult a fejemben, hogy jobb lenne ha nem lenne, mert a párom Édesanyja!!!

Milyen elmebeteg ember lehet az, aki örül más halálának?