Anyám rettenetesen önző, mit tegyek?

Kiskorom óta nagyon rosszul bánt velem, de az elmúlt években nagyon elfajult a helyzet. Már kicsiként is rengetegszer itthon hagyott 4-5 évesen hétvégén, mikor bulizni járt a barátnőivel én pedig egyedül voltam itthon egész éjszakákra. Vert nagyon sokszor, volt amikor meg is rugdosott. Ez idáig oké, viszont pár éve, már nem hajlandó főzni sem, volt, hogy úgy jöttem haza suliból, hogy semmi kaja nem volt itthon, még egy árva kenyeret sem volt képes hazahozni, én pedig az órarendem miatt rendszeresen későn értem haza, mivel órákat utaztam a suliig. Ő saját magának mindig rendelt kaját, valamilyen étteremből nekem viszont semmi sem volt. Mindig noszogatott, hogy menjek egyetemre, de sosem támogatott semmiben sem, most ott tartok, hogy 1 évem lenne hátra az egyetemből, de abba kell hagynom, mert nem bírom szusszal. Dolgoznom kell, mert állítólag nincs pénzünk, de ő folyamatosan csavarog Mc Donald's-ba járkál a barátnőivel, állandóan új ruhákat vásárolgat magának meg állandóan kozmetikus, fodrász, műkörmös stb, havonta súlyos tízezreket költ csak magára. Én évek óta nem kaptam tőle egy rongyot sem, nemhogy még ruhát vagy valamit. Minden pénzemből kifoszt, felvetette velem a diákhitelt is pár éve, azt is azonnal elszedi tőlem, amint megjön. Mindig kitalál valamilyen indokot, persze ha nem akarom odaadni, akkor a fejemhez van vágva, hogy ő tart el meg hogy nincs pénz a számlákra meg stb. Pár éve ez megy, jelenleg 1 millió forinttal tartozom a diákhitel központnak, de abból az 1 millióból én semmit sem kaptam. Ha mondom neki, hogy bajom van vele ő egyből világháborút robbant és még neki áll feljebb és ő szerinte ő jó anya, meg hogy más összetenné a két kezét ilyen anyáért stb... Ilyenkor napokig nem szól hozzám, még az utcán se köszön nekem, ha elmegyünk egymás mellett, rám se néz. Eddig bírtam valahogy, de most már végleg kezdem feladni. Az egyetlen reményem apám, aki külföldön dolgozik már évek óta az építőiparban. Jelenleg nincs semmilyen szakmám, semmim sincs az érettségin és egy középfokú nyelvvizsgán kívül, de ki kell mennem vele dolgozni, mert nem bírom az egyetemet elvégezni ilyen körülmények között. Nevelőapámat is elvadalta itthonról, mindig az a probléma, hogy neki senki nem segít, de ha segítettünk is mindig csak a probléma volt mindennel, mindenbe belekötött, elvette az ember kedvét mindentől. Ti mit tennétek a helyemben?