Újra kell kezdenünk az életünk Magyarországon, és van rá kb.3-4 évünk. Milyen irányban induljunk el?
Középkorúak vagyunk, idén születik az első gyerekünk. Külföldön élünk pár éve és Magyarországra fogunk visszaköltözni még gyerekeink iskolás kora előtt.
Két probléma/kérdés van: mindkettőnk szakmaváltása középkorúan és a leendő magyarországi lakóhely kiválasztása.
1) Szakmámban pár év múlva sajnos nem lesz munkalehetőségem. Nagyon speciális, kifutóban lévő technológia területen dolgozom,a világon nagyon kevés cégnél tudok már csak elhelyezkedni.Egyébként is besokalltam tőle, nem gond ilyen szempontból a váltási kényszer. Viszont pályakezdőként, 40 évesen, új szakmával külföldön már nem érné meg itt maradni (egyetlen ok, amiért itt vagyunk, az anyagiak,amíg van ez a munkám). Akkor már inkább otthon tesszük ugyanezt, a megtakarításunk pár évig még fedezné egy új szakma kitanulását, kérdés,hogy melyik szakmával lesz otthon is lehetőségem 40 évesen pályakezdőként elhelyezkedni? Én vagyok a férfi. Feleségemnek a szakmaválasztás szintén aktuális,neki kereskedelmi főiskolai végzettsége van,Mo-n multinál dolgozott,de itt gyerekfelügyeleti, és egyszerűbb irodai kisegítő munkákat kapott csak. Ha itthon lesz 6 évig még két gyerekkel, akkor végképp nem lesz semmi hasznos ismerete,amivel elhelyezkedhet Mo-n,de szintén nincs ötlete,milyen képzést kezdjen el. Pár éves képzést mindketten be tudunk vállalni,ha utána lenne munkánk vele. Vagy amivel vállalkozást indíthatnánk.Csak jelentős megtakarításunk van, de sem kapcsolataink, sem szaktudásunk nincs (de ez utóbbihoz legalább egy képzés hozzájárulna)
2)Hová költözzünk haza? Igazából nem kötődünk egyetlen településhez sem Magyarországon, első sorban az határozná meg, hogy hol lenne munkánk (Pest környéke tűnik logikusnak,ahonnan Pest gyorsan elérhető). Mindenképp kertvárosi környezetet szeretnénk,vagy kisebb falut,ami élhető,biztonságos hely,kedves emberekkel,közösségi élettel,programokkal (remélem nem túl nagy naivitás mindezt elvárni),ahol kíváncsiak lesznek ránk. Mindketten vidékről származunk (az ország különböző pontjáról) és ez alatt a külföldön töltött pár év alatt sajnos fiatalon elveszítettük összes szülőnk, egyikőnknek él csak a testvére (de ő meg lehet,pont külföldre költözik,mire mi haza), tehát úgymond nincs családi kötelékünk már. Csukott szemmel rábökhetünk egy pontra a térképen,hogy akkor odaköltözünk.Szoros baráti kötelékünk sem volt mielőtt kiköltöztünk volna, de még azokban is csalódtunk,mert csak irigykedtek ránk (azért mert anyagilag valóban jobban ment sorunk,pedig direkt nem hivalkodtunk (ellentétben sok külföldi magyarral) de azt sosem látják,mennyi áldozatot is hoztunk érte..),és utóbb mindig csak mi kerestük őket,így ezzel lassan felhagytunk,azóta meg nyilván nem tudtunk magyarországiakkal kapcsolatot kialakítani. Az lenne a legjobb, ha olyan szakmát tanulnánk ki, amely által egy jó kis közösségbe kerülnénk, hogy embereket ismerjünk meg, újra gyökeret ereszthessünk,ne csak úgy legyünk ketten feleségemmel a vakvilágba, mint ahogyan most még vagyunk. És persze a gyerekünknek is stabil érzelmi hátteret adjunk, ne kelljen már költöznünk másik országba (vagy akár városba se) Elég,ha ketten havi 300 nettó körül (mai áron számolva) keresnénk, mindketten diplomásak vagyunk, két idegen nyelvet beszélünk.. jó lenne nem multinál robotolni,sőt, ellenkezőleg, érdekel akár kétkezi munka, vagy valamilyen vállalkozás kitalálása/megvásárlása is).
Van ötletetek, milyen irányban induljunk el? Ki az aki még tudna segíteni? Pszichológus? Pályaválasztási tanácsadó? Azt gondolom, ti, akik kicsit is bele tudják élni magatok a helyzetünkbe (és sok ismerősötök van, ráláttok az otthoni középkorúak foglalkozására), több gyakorlati tanácsot tudtok adni.
Kérlek titeket, mellőzzétek a fórumon külföld kapcsán a "hülye vagy, ha hazajössz" beszólásokat, érdemi tanácsokat,ötleteket várok. A hazaköltözésnek megalapozott racionális és érzelmi okai vannak, a kérdés nem az, hogy hazaköltözzünk-e vagy sem. Nyilván,ha 4 év múlva polgárháborús helyzet lesz, akkor nem oda költöznénk,hanem maradnánk itt és mindketten valami minimálbéres munkából tengődnénk (amíg otthon nem tör ki a béke, bár akkor már gyerekeink is ide szocializálódnak, és nagy hátrányuk lenne a magyar iskolarendszerben, stb.. ,így bízzunk abban,hogy 4 év múlva legalább rosszabb helyzetben nem lesz Magyarország, mint amiben most van).
válasza: válasza: válasza:Ne haragudj, nem rosszból írom, de látszik, hogy külföldön élsz(nem rossz értelemben).Úgy látszik, aki ott él, abban még van legalább remény.Nem tudom, melyik országban élsz, de magyarországi viszonyoktól elég távol állhat.
A képzések az utóbbi 1-2 évben totál el lettek cseszve.A leg semmit érőbb tanfolyami képzés is felnőtteknek, szakmával már rendelkezőknek elég költséges .Az egyetem szintén drága.Ingyenes képzésekre meg csak a diplomások(tudod, itt nekik áll minden), a fél analfabéták, meg a csókosok jutnak be.
A munkahelyek..na arról ne is beszéljünk!Legyél 20 éves, 10 év szakmai gyakorlattal, betegségről, gyermekről szó sem lehet.Dolgozz napi 12-24 órát, de papíron csak 4-re vagy bejelentve, természetesen minimálbérért, de azt sem biztos hogy megkapod és ha nem tetszik el lehet menni!Persze nem kell hosszú időt lehúzni egy-egy munkahelyen, hisz ha lejár utánad a támogatás, automatikusan repülsz.
Nagy esélyed van azonban kipróbálni magad utcaseprőként, hisz a munkaképes álláskereső, miután éhen halni nem akarnak és segélyért mernek folyamodni, ennek fejében bármikor közmunkára kötelezhetők, ami többnyire alja munka, alja fizetéssel(értsd.játékpénz).
Lehet, hogy nem tetszik neked, amit írtam, nekem sem tetszik, de ez van!És ha felteszem a rózsaszín szemüveget, akkor sem látom szebbnek.
Ha pedig kertet, állatokat akarsz, az majdnem hogy lehetetlen a mai kizsigerelő munkaviszonyok mellett.Volt kertes házunk...Csak addig volt fenntartható, amíg volt a családban, aki állandó jelleggel otthon tudott lenni, foglalkozni a kerttel és az állatokkal.A kicsi kerthez és a hobbiállathoz is kell egy bizonyos idő, amit rá tudsz türelemmel fordítani,különben nincs értelme.Az önellátás meg abszolút odaköt.De egyébként az sem lenézni való dolog, ha valaki fenntart egy tanyasi életet!Az is rendes munka(kemény munka).Bár anyagilag manapság nem tudom, mennyire érné meg.Tanyasi ismerőseim azt mondják, már nem éri meg, mert iszonyú drága a locsolás, meg a háziállatok etetése is.A fűtőanyag egy egész évre, stb...Szóval, a tanyák is pusztulnak le, már nem a régi ott sem, minden amortizálódik itt.
válasza:Hát látom kérdező, hajthatatlan vagy.Tudod, én nem politizálok, csak leírom a valóságot és eszem ágában sincs téged ez országtól távol tartani.Hát akkor gyere haza és tapasztald meg saját bőrödön.Lehet, hogy 2 hét után visszamenekülsz:D
Nos, elárulom, nagy az esély, hogy bárhová költözöl , nem lesznek rád kíváncsiak.Sajnos a kapcsolatok is megváltoztak, bizalmatlanok, magukba zárkózók lettek az emberek.Munka után hulla fáradtan már csak a tv előtt tespednek.A fiatalabbak meg a gép előtt, amikor csak lehet.Összejárni, barátkozni?Hát, ez ritkaság számba megy.Bár van egy réteg aki eljár még, akár csapatban is.. a kocsmába.Munkahelyen a fúrás, szomszédságban a pletyka az általános.Magasröptű filozófiai témák nem igen kerülnek szóba.A téma általában a körül forog, mi volt a Barátok közt ben, meg az Éjjel-nappal Butapestben.
válasza:Egyébként vállalkozást indítani itt nagyon kétséges.Egyrészt kispénzűek az emberek, nincs kereslet.Valami nagyon szükségeset és népszerűt kellene kínálnod, hogy megélj abból a vállalkozásból, másrészt a vállalkozókat is agyonnyomják a lehetetlen adókkal, elvárásokkal(ilyen engedély-olyan engedély, stb)ráadásul, ha befuccsol a vállalkozásod, még munkanélküli segélyre sem leszel jogosult.Mert vállalkozó voltál.
Ha dolgozóként elhelyezkedsz, akkor tudni kell, hogy itt nincs olyan, hogy 100% biztos munkahely.Nagyon rafináltak a munkáltatók, ha megtetszel, mindenfélével kecsegtetnek és miután felvettek, akkor jön a fekete leves, hogy mégsem az van, ahogy igérték.Váratlanul, indok nélkül dobnak ki embereket.Vagy felmondanak neki és visszaveszik közmunkásnak, mer úgy óccsóbb.Meg hasonló nyalánkságok.
Ha annyira ide kötnek az érzelmeid, talán megoldható lenne, hogy sűrűbben járj haza látogatóba.Ha úgy is mindegy neked, hová jönnétek vissza, melyik megyébe, akkor nem értem, miért kéne feladni az ottani jólétet..
válasza:Vicces, hogy a kérdést 2013.04.hóban írták ki, az érdemi beszélgetések is akkor zajlottak és mégis van olyan ember, aki lassan egy év múlva képes hozzászólni, pedig már rég tárgytalan a téma, mert már a kérdező sem figyeli(különben reagálna most is).
Hihetetlen figyelmetlenek az emberek.
válasza:Engem már csak 1 év választ el, a negyvenes korosztálytól. :-( Anno nagyon készültem kimenni én is, de annyira szeretek Magyarországon élni, hogy kalandvágyból itthon maradtam. :-) Örülök neki, hogy itt nőnek fel a gyermekeim, megmaradt a baráti kör és a rokonság is, és ez nagyon jó dolog. Én kb. félúton élek Budapest és Belgrád között. Gyakorlatilag abból élek, hogy itt határ mellettünk, és megtanultam a szomszéd ország nyelvét is. Véleményem szerint nagyon jó lehetőség, hogy a szomszéd még csak most készül az EU-s csatlakozásra. Sokan keresnek üzleti kapcsolatokat oda-vissza. Ebben is nagy lehetőségek vannak akár kis tőkével is, mivel odaát nagy a tőkeínség. Kis lerakat, raktár a határ magyar oldalán, ahonnét apránként "elcsipegetik" az árut közelről. Közvetítés, közvetítő kereskedelem, ami nagy tőkebefektetést sem igényel.
A másik amiért szeretek itt élni és a határ közelsége, hogy odaát is magyar lakta terület van. Nagyon szeretek átjárni, olyan mintha visszamennénk a 80-as évekbe. Az a lassú, nyugodt élet! Pl. étterembe, bevásárolni és szórakozni is átjárunk. Pl. egy első osztályú helyen 4 személy 10.000 forintból (borravalóval!) bőségesen megvacsorázik!
Én nagyon szeretek itt élni. Szoktam volt mondani, el sem lehet innét zavarni! :-) Pedig 3 gyermekem van, és a családot egyedül tartom el. Nem élünk nagylábon, nem vagyunk milliomosok, de azért olyan középszinten elvagyunk.
válasza:(47-valószínű kiemelték a kérdést, azért jött a felszínre)
"48 a határ közelsége, hogy odaát is magyar lakta terület van"
Igen! Édes hazám, Magyarország, a világon az egyetlen, amely csak önmagával határos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!