Újra kell kezdenünk az életünk Magyarországon, és van rá kb.3-4 évünk. Milyen irányban induljunk el?

Középkorúak vagyunk, idén születik az első gyerekünk. Külföldön élünk pár éve és Magyarországra fogunk visszaköltözni még gyerekeink iskolás kora előtt.

Két probléma/kérdés van: mindkettőnk szakmaváltása középkorúan és a leendő magyarországi lakóhely kiválasztása.

1) Szakmámban pár év múlva sajnos nem lesz munkalehetőségem. Nagyon speciális, kifutóban lévő technológia területen dolgozom,a világon nagyon kevés cégnél tudok már csak elhelyezkedni.Egyébként is besokalltam tőle, nem gond ilyen szempontból a váltási kényszer. Viszont pályakezdőként, 40 évesen, új szakmával külföldön már nem érné meg itt maradni (egyetlen ok, amiért itt vagyunk, az anyagiak,amíg van ez a munkám). Akkor már inkább otthon tesszük ugyanezt, a megtakarításunk pár évig még fedezné egy új szakma kitanulását, kérdés,hogy melyik szakmával lesz otthon is lehetőségem 40 évesen pályakezdőként elhelyezkedni? Én vagyok a férfi. Feleségemnek a szakmaválasztás szintén aktuális,neki kereskedelmi főiskolai végzettsége van,Mo-n multinál dolgozott,de itt gyerekfelügyeleti, és egyszerűbb irodai kisegítő munkákat kapott csak. Ha itthon lesz 6 évig még két gyerekkel, akkor végképp nem lesz semmi hasznos ismerete,amivel elhelyezkedhet Mo-n,de szintén nincs ötlete,milyen képzést kezdjen el. Pár éves képzést mindketten be tudunk vállalni,ha utána lenne munkánk vele. Vagy amivel vállalkozást indíthatnánk.Csak jelentős megtakarításunk van, de sem kapcsolataink, sem szaktudásunk nincs (de ez utóbbihoz legalább egy képzés hozzájárulna)

2)Hová költözzünk haza? Igazából nem kötődünk egyetlen településhez sem Magyarországon, első sorban az határozná meg, hogy hol lenne munkánk (Pest környéke tűnik logikusnak,ahonnan Pest gyorsan elérhető). Mindenképp kertvárosi környezetet szeretnénk,vagy kisebb falut,ami élhető,biztonságos hely,kedves emberekkel,közösségi élettel,programokkal (remélem nem túl nagy naivitás mindezt elvárni),ahol kíváncsiak lesznek ránk. Mindketten vidékről származunk (az ország különböző pontjáról) és ez alatt a külföldön töltött pár év alatt sajnos fiatalon elveszítettük összes szülőnk, egyikőnknek él csak a testvére (de ő meg lehet,pont külföldre költözik,mire mi haza), tehát úgymond nincs családi kötelékünk már. Csukott szemmel rábökhetünk egy pontra a térképen,hogy akkor odaköltözünk.Szoros baráti kötelékünk sem volt mielőtt kiköltöztünk volna, de még azokban is csalódtunk,mert csak irigykedtek ránk (azért mert anyagilag valóban jobban ment sorunk,pedig direkt nem hivalkodtunk (ellentétben sok külföldi magyarral) de azt sosem látják,mennyi áldozatot is hoztunk érte..),és utóbb mindig csak mi kerestük őket,így ezzel lassan felhagytunk,azóta meg nyilván nem tudtunk magyarországiakkal kapcsolatot kialakítani. Az lenne a legjobb, ha olyan szakmát tanulnánk ki, amely által egy jó kis közösségbe kerülnénk, hogy embereket ismerjünk meg, újra gyökeret ereszthessünk,ne csak úgy legyünk ketten feleségemmel a vakvilágba, mint ahogyan most még vagyunk. És persze a gyerekünknek is stabil érzelmi hátteret adjunk, ne kelljen már költöznünk másik országba (vagy akár városba se) Elég,ha ketten havi 300 nettó körül (mai áron számolva) keresnénk, mindketten diplomásak vagyunk, két idegen nyelvet beszélünk.. jó lenne nem multinál robotolni,sőt, ellenkezőleg, érdekel akár kétkezi munka, vagy valamilyen vállalkozás kitalálása/megvásárlása is).

Van ötletetek, milyen irányban induljunk el? Ki az aki még tudna segíteni? Pszichológus? Pályaválasztási tanácsadó? Azt gondolom, ti, akik kicsit is bele tudják élni magatok a helyzetünkbe (és sok ismerősötök van, ráláttok az otthoni középkorúak foglalkozására), több gyakorlati tanácsot tudtok adni.

Kérlek titeket, mellőzzétek a fórumon külföld kapcsán a "hülye vagy, ha hazajössz" beszólásokat, érdemi tanácsokat,ötleteket várok. A hazaköltözésnek megalapozott racionális és érzelmi okai vannak, a kérdés nem az, hogy hazaköltözzünk-e vagy sem. Nyilván,ha 4 év múlva polgárháborús helyzet lesz, akkor nem oda költöznénk,hanem maradnánk itt és mindketten valami minimálbéres munkából tengődnénk (amíg otthon nem tör ki a béke, bár akkor már gyerekeink is ide szocializálódnak, és nagy hátrányuk lenne a magyar iskolarendszerben, stb.. ,így bízzunk abban,hogy 4 év múlva legalább rosszabb helyzetben nem lesz Magyarország, mint amiben most van).