Tinédzserek ti hogy reagálnátok rá?

Már néhány éve kinőttem a tini korszakot, de azért gondoltam válaszolok. :) Szexoldalt nem igen néztem soha, így ilyen problémám nem lett volna soha.

Ha beszélgetéseimbe olvasnak bele, valószínű kiakadtam volna és valószínűleg szét is oltottak volna. Viszont a szüleim sosem tettek volna/tennének olyat, hogy elmondják az éppen aktuális páromnak mi a szitu. Ezt azért már enyhén túlzásnak is tartanám.

A szüleim nem tudják használni a keresési előzményeket, tehát nem vennék észre, ha korábban szexoldalt nyitottam meg.(bár nem szoktam)

Ha nyitva felejtett beszélgetést olvasnának el, úgy érezném, elárultak, borzalmas rosszul esne. Nem csalnám meg a páromat, de ha mégis, nem az interneten beszélném meg valakivel. Ha a szüleim ennek tetejébe, még el is mondanák a srácnak, akkor úgy érezném, a fiút jobban szeretik mint engem, a saját gyereküket.

21:10

Nem volt semmi sztori, az egész feltételes módban íródott.

Kérdező, szerintem az egész nem ugyanaz. Sem szülő, sem tinédzser nem vagyok, de egy felnőtt párkapcsolat szerintem komolyabb, mint egy tiniszerelem.

Egyébként nem hiszem, hogy egy szülő elmondaná a gyereke barát(nő)jének, hogy a gyereke megcsalja. Esetleg ha nagyon buta és/vagy gonosz.

Első vagyok. Szerintem ez a két szituáció teljesen más és nem összehasonlítható! Én is találtam már "fura" dolgokat anyuék cuccai között mosott ruhák elpakolása közben, hát istenem. Max néztem egy nagyot, vagy vigyorogtam egyet, hogy legalább tudom, hogy "jól érzik magukat" és ennyi. Ez pár évvel ezelőtt is így volt és most is így van (22 vagyok).

Szerintem ha én megcsalom a páromat, az a szüleimre nem igen tartozik. Csak én vagyok a lányuk, a párom elvileg csak a párom és lehet nagyon szeretik, de én vagyok az akit "védelmezniük" kellene elvileg, én tartozom hozzájuk és ebből gondolom, hogy sosem adnának tovább bizalmas infókat neki. (Persze nincs mit, de feltételes módban.)

Ellenben nekem anyukám ugyanolyan szülőm, mint apukám, mindkettőjüket szeretem és elképzelni sem tudod mennyire ótvar érzés az, amikor te tudod, hogy az egyik szülőd csalja a másikat és napokig, vagy hetekig csak kattogsz, hogy van-e jogod beleszólni, van e jogod kiborítani a bilit? Mivel teszel jobbat? Kit árulj el? Az egyiket azzal, hogy lebuktatod? Vagy a másikat azzal, hogy tudsz mindent és nem szólsz?

Mindig ott motoszkál, hogy vajon ha én lennék pl. anyukám, akkor én szeretném e megtudni, hogy a férjem csal... Borzasztó érzés ez egy gyerek számára, pedig én már ezt nem annyira gyerek fejjel éltem meg! Abszolút nem csodálkozom, hogy erre sokan nem tudnak mit reagálni (én sem tudtam, viszont teljesen rámentem lelkileg) és ide fordulnak segítségért, mert én megéltem és tudom mennyire szívás ez!

Amíg nem derülnek ki a dolgok, ez a gyerek fejében non stop ott lesz! Ő menjen rá, csak a megcsalás ki ne derüljön? Aztán ha kiderül és anyuka, vagy apuka totál padlót fog, akkor hogy nézzen a szemébe? Mit mondjon? Jön az önvádaskodás, hogy lehet ha előbb kiderül... lehet ha én előbb elmondtam volna, stb. Én minden fiatalnak azt kívánom, hogy soha ne kerüljön ilyen helyzetbe!

Feltalálták az inkognitó módot, meg ki lehet törölni az előzményeket, aki ennyire nem ért a géphez, az ne nézzen pornóoldalakat, hanem tanuljon előbb egy kis informatikát.

A szüleim sosem néznének bele beszélgetéseimbe, ha látnák, hogy az enyém, ha mégis megtudnának belőle valamit, max engem kérnének számon, semmiképpen sem mondanák el a barátomnak. Nem áll szándékomban sohasem megcsalni senkit, így szerencsére ez elő sem fordulhatna.

Aki beleolvas a gyereke, vagy a szülője beszélgetésébe, az megérdemli, hogy évődjön rajta, mi tévő legyen.

Viszont el tudok képzelni olyan esetet, hogy a szerető felhívja a szülőt, de helyette a gyereke veszi fel a telefont, én is fel szoktam venni a szüleimét, hogy tudják, mintjárt adom őket. Így kiderülhetnek turpisságok.

Ha ilyen kérdést látok, én azt szoktam tanácsolni, hogy azzal a szülővel beszéljék meg, aki a "csaló" fél, nem kell óvodás módjára árulkodni.

Elhiszem, hogy egy véletlen után milyen lelki teher lehet, hogy mondjuk apukád csalja anyukádat.

Ha olyan szüleim lennének, akik beárulnak a barátomnak, hogy csalom őket, beleolvasnak a levelezéseimbe, akkor már egy éve, a 18. szülinapom óta nem itthon laknék.

Igen, még tinédzsernek érzem magam, mert eltartanak (nem vagyok rá büszke), és jól tartanak, és remélem, hogy sohasem kerülök ilyen helyzetekbe.