Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Ha megvalósítom az álmom...

Ha megvalósítom az álmom kidobnak itthonról. Mit csináljak?

Figyelt kérdés

A szüleim nem engedtek oda egyetemre ahova én akartam, e mellett lelkileg tönkre is tettek (orvoshoz járok). Néhány év elment mondhatni feleslegesen az életemből. Most jelentkeztem a tudtuk nélkül ahova akartam. Jó messze van a suli, az is baj, hogy nem lehetnék folyton szem előtt, mivel most a legapróbb dolgokig ellenőrizve vagyok (internettől kezdve tanulás, ruházkodás, barátok, minden). Nem vagyok egy link ember, csak tanulni akarok, és önálló lenni. Viszont azzal fenyegettek, hogy ha megtudják hogy benyújtottam a jelentkezést, elzavarnak itthonról. Márpedig ez elég lebukásveszélyes, látok rá esélyt hogy kiderüljön. Mit tegyek? Nem így akarok elmenni, hogy nem jöhetek vissza, és nincs is hova mennem, félretett pénzem sincs (most is tanulok, jövőre pedig úgy tervezem fenntartani magam, hogy mellette vállalok diákmelót + ösztöndíj). Mit csináljak? Rettegek, kétségbe vagyok esve hogy rám támadnak (nem csak ezért, hanem egyébként is), nem tudok megnyugodni. Mit csináljak?

21/L


2013. márc. 27. 20:51
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
79%

Soha nem fogom megérteni, hogy a szülők miért akarják tönkretenni a gyermekük életét. Anyukámmal is ezt csinálták, nem engedték szakmunkásba (nem volt jó tanuló, nem fogott jól az agya + családi körülmények miatt nem tudott tanulni), és arra hivatkozva, hogy 'egy igazgatónak a lánya nem járhat szakmunkásba' elküldték egy erős gimibe, ahol bukdácsolt, 12. osztályra szedte össze magát. Nem tanult tovább, hanem egy gyárban dolgozik (érezte magán, hogy nem képes egy felsőoktatási intézmény elvárásait teljesíteni). Ha oda megy, ahova szeretett volna, most 500-at keresne ugyanannál a cégnél, ahol most van.

Amúgy, nem értem a szüleidet. Ahelyett, hogy megbecsülnék, hogy egyáltalán szeretnél még tanulni gimnázium után, még beléd is kötnek. Ha van rajtad sapka az a baj, ha nincs, akkor az. Kitartást!

2013. márc. 27. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
50%
Milyen szakra mennél? Az azért elég lényeges lenne.
2013. márc. 27. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
85%

"egyetem túl hosszú -saját tapasztalat- megváltozik az ember menet közben. "


Ma már nincs különbség főiskola és egyetem között. Ma már csak nevükben vannak főiskolák. Főiskolán és egyetemen is a 3+2 éves képzések vannak. Meg persze az osztatlan 5. éves.

2013. márc. 27. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:
10%
Találj ki valami jó kis kamuszöveget, hogy pl dolgozni mész a fővárosba, mert egy nagyon jó munkát találtál és kérj az egyik barátodtól alibit, hogy vele költözöl össze.
2013. márc. 27. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:
75%

Ha felvesznek az egyetemre, jelentkezz kollégiumba! Onnan akkor jársz haza amikor akarsz.


Ne aggódj, kidobni nem fognak otthonról. Ha most is erőszakkal akarnak otthon tartani, akkor nekik van szükségük arra, hogy otthon legyél és befolyásolni tudjanak. Viszont egyből megváltozik a tárgyalási pozíciójuk, és visszavesznek a modorukból, ha már neked is lesz eszköz a kezedben hogy akkor mész el pestre amikor akarsz.


Ha nem vesznek fel koliba akkor sincs veszve a világ, albérletbe könnyű betársulni. Az őszi félév elején rendszerint tele van a hirdetőfal lakótársat keresünk hirdetésekkel.

2013. márc. 27. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:
Szerintem egyébként csak fenyegetnek, meg akarnak félemlíteni.
2013. márc. 27. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!