Szerintetek mit csináljak? Nagyon elkeseredtem!

Szeresd az ellenséged, meg fog tőle őrülni!

Próbáld ki, hogy mindenhez jópofát vágsz, anyád helyett anyádként tekintesz rá, bizalmasan beszélgetsz vele, nagyon meg fog változni, hidd el.

Szia !

Nálunk is hasonló volt a helyzet , az anyósom is mindenbe beleszólt , és hidd el ha megszületik a gyerek csak rosszabb , lesz alig volt a kezembe a gyerek, mert hogy én rossz anya vagyok , és még a gyerekemre se tudok figyelni ( talán azért , mert nem fogom hagyni hogy folyamatosan kézbe aludjon ) , volt olyan amikor elküldött otthonról , hogy majd ő vigyázz a gyerekre , meg ő vitte sétálni babát . Na és én ekkor meguntam , és megmondtam , a páromnak , hogy inkább megyek az utcára a gyerekkel de ezzel nem maradok itt egy percet se , és válaszon vagy nem lát többet se engem se a gyereket , így mentünk albérletbe legyél határozott !

Beszéljétek meg, ne félj kinyitni a szádat, nem visszaszólni kell, hanem elmondani neked mi tetszik, mi nem tetszik.

Mi nem éltünk együtt egyik szülővel sem, de hidd el a te anyósodnál van rosszabb is. Az enyém. Ráadásul annyira ki tudja készíteni az embert, hogy már azon gondolkodom, hogy felkötöm magam. Vagy a válás. Most egy éves a gyerekünk, de én már így sem bírom elviselni. Napi szinte telefonálgat, hogy ingyenélő vagyok, habár gyeden vagyok és 100 ezret kapok havonta, előtte is dolgoztam és jövőre pedig visszamegyek dolgozni szintén - bár remélem addigra már nem élek. Ha valaki képes megalázni egy másik embert teljesen akkor az az én anyósom. Szóval én már az összeroppanás kellős közepén vagyok. A válásban sem látok megoldást, mert hiába költöznék el jó messzire innen, az emlékeim nem tudom kitörölni. Nekem már csak egy választási lehetőségem van, de te még választhatsz!

Akármennyire is idegesítő meg hárpia az anyósod, ő van hazai terepen, nem pedig te.

Nem kell hagyni, hogy az emberi mivoltodban megalázzon, de igenis most nagyon meg kell húzni magatokat....