Beleszólsz abba hogy a párod mire költi a pénzét?

Én ezt a felfogást sosem értettem.

Oké, hogy az a te költőpénzed, de nem érzed úgy, hogy szórod a pénzt?

Belegondolok, engem is rohadtul zavarna, hogy azt a költőpénzt elkölthetné az asszony értelmes dolgokra, vagy jobb esetben félrerakja, nem elszórni, mert hú van egy kis költőpénzem, el kell költeni. Én ezt általános iskolás koromban csináltam utoljára. Szerencsére találtam egy olyan nőt, aki ugyanúgy gondolkodik, mint én. Azt a költőpénzt nem elszórjuk mert megérdemeljük hogy magunkra költsük el mindenféle felesleges hülyeségre címszóval, hanem félrerakjuk az ínséges időkre.

Amúgy ilyenkor azt szoktam tanácsolni a férjeknek, hogy ha megszorultok és kunyermál az asszony, akkor mondd azt, hogy ha félreraktad volna, most lenne rá lóvé, de így jártál. Mert ugye ha valami elromlik vagy olyan kiadás jön, akkor te már megvetted a parfümöd, de a párodnak kötelessége kisegíteni az ő pénzéből, mert neki van és nem szórja el. Ilyenkor kell azt csinálni, hogy a parfümeiddel együtt kiba.szni a házból, aztán megtanulnátok.

Nem tudok neked pontosan válaszolni, mert úgy látom, hogy megint valamelyik buta ember eltakarítta a hozzászólásomat, mert nem tetszett a szája sarkának, amit mondtam. Gondolkodás nuku.

Akkor megint leírom: azért dicsekszel, mert az egész kérdés valójában arról szól, hogy eldicsekedj arról, hogy mekkora parfümkészleted van és EZZEL párhuzamosan panaszkodsz, hogy a férjed nem bírja a szagát és hisztit csap a parfümkollekcióból (amit jelzem, nem mániának hívnak), holott külön kasszán vagytok és ő maga is vesz ezt-azt, amit te nem bírsz.

Akkor is volt parfümöd, amikor a férjed csak a pasid volt, nemdebár? Akkor is tudta, hogy te mit szeretsz és mit nem, ugye? Na ezért dicsekszel, mert a panaszkodás itt nem igazából nem számít, a kérdés lényege szempontjából irreleváns.

És a másik: nekem is elég nagy parfümkollekcióm van, a személyiségemre válogatom mindig őket, igen drága és ritka parfümök is vannak köztük és igen jól is ismerem a parfümöket. Ezért is írtam azt, amit valamelyik irigy és otoba ember letöröltetett, hogy a valódi parfüm soha nem veszíti el az illatát. A nyári fragrance sem.

Ps: a szöveget elmenetettem. Ha újra eltűnbik, azonnal írok a moderátornak.

Én csak azt nem szeretem, ha csokit vagy bármilyen más édességet vesz. De nem a pénz miatt, hanem azért mert elhízik és nekem hisztizik érte. Hiába mondom neki, hogy akkor ne zabáljon mindennap ilyeneket meg menjen el a kondiba, ha már egyszer a cége kifizeti.

Csak akkor szólok, ha szerintem teljesen haszontalan v felesleges dolgot vesz, pl egy huszadik izét a tévéhez, ami már amúgy is full extrás és ki sem használjuk. Szereti szórni a pénzt, "boltkóros", de sikerült visszaszorítanom. Innentől kezdve pedig nem érdekel mire költi. És ő a pasi.