Miért ilyen anyukám? Hogyan tudnám elfogadtatni vele a barátomat?

Sziasztok!

Nem értem miért kezel anyukám úgy, mint egy óvodást, mikor már 17 éves vagyok. Én vagyok a családban a legkisebb, és még mindig nem értik, hogy jövőre 18 leszek. Semelyik barátomat nem bírják. Mindenkiben találnak valami hibát. Pedig tényleg nem vagyok rossz lány. 3 havonta, ha egyszer elmegyek bulizni az is olyan, hogy haverokkal filmezünk. Részeg sem voltam még sosem. Jól tanulok, egyetemre is szeretnék menni. Most van barátom. Az első. Nagyon szeretem. Vele konkrétan az a probléma, hogy fiatalabb nálam pár hónappal, és autószerelő suliba jár, tehát nem elég jó nekem, és "túl zöld, mit akarsz tőle?" És még meg se mondtam neki, hogy járunk, csak célozgattam. Semmi ilyesmiről nem merek vele beszélni. Nem értem miért kell velem így viselkedni. Nem bírom ezt a nyomást már magamon. Mit tehetnék?