Gáz, ha 26 évesen anyuval lakom?

Szerintem nem gáz...

Ha 30 vagy 40 valahány éves lennél más lenne a véleményem.

Ha van barátnőd és komolyan gondoljátok a kapcsolatot, akkor mondjuk ellehet kezdeni gyűjtögetni egy kisebb házra!

Ha anyagi okok vagy egészségügyi okok miatt laksz ott ez alatt azt gondolom hogy figyelned kell anyudra akkor nem gáz.

Én is csak anyagi okok miatt lakom otthon szülőkkel, igaz lenne pénzem albérletbe menni és eltartani magam, csak a gond az hogy nem teljesen biztos hely a munkahelyem úgy vettek fel 5 hónapja hogy bármikor elküldhetnek ha nem lesz meló, tehát én vagyok ezzel nagyon úgy hogy akár másnap azt mondhatják hogy ennyi volt. Én részben azért nem költözöm mert inkább gyűjtöm a pénzt tartaléknak vagy saját lakásra/házra, meg jelenleg nincs barátnőm így egyedül minek lakjak, barátaim többségének már van kapcsolata velük nem költözök össze mert csak útban lennék, többi ismerősömmel meg inkább nem élek együtt egy fedél alatt ha nem muszáj. Én itthon elvagyok, de ha eljön az idő hogy költözzek barátnőmhöz vagy egyéb más akkor egy szemrebbenés nélkül nekiállok intézkedni.

Nem gáz - én azért élek anyámékkal, mert nincs kivel összeköltöznöm. Azért vegyek házat, minden ahhoz kellő felszerelést (mert ugye tűzhely, hűtő és mosógép nélkül nincs élet) meg fizessem a rezsit, hogy egyedül legyek? Majd ha találok egy szimpatikus leányzót akivel mindketten komolyan gondoljuk, majd akkor költözöm.

Addig marad a gyűjtögetés, szerencsére így 5 ledolgozott év után elfogadhatóan állok tőkével.

De faluban élni jó - én csak ott tervezek, persze lehetőleg úgy, hogy negyed órán belül be lehessen jutni valami városszerűségbe... Úgyhogy csak falusi ház, lehetőleg nagy kerttel és melléképületekkel.

26F

érdekes, amikor valamikor pár hónapja más tette fel ugyanezt a kérdést (éppen csak kicsit máshogy megfogalmazva), akkor záporoztak a válaszok,

hogy "hogy képzeled... nem vagy önálló... már rég el kellett volna húznod otthonról..."

Én is otthon élek, s úgy tervezem, hogy egészen addig maradok is, amíg 1. munka miatt nem kell más városba költöznöm (egyedülálló hasonló korú ismerőseim közül csak az lakik külön, aki más városban él, mint a szülei); 2. nem fordul olyan komolyra a párkapcsolatom, hogy összeköltözés, házasság legyen.

Átlagfizetésem van. Luxusnak érzem, hogy külön költözzek addig, amíg nincs kivel.

Így legalább félre tudok tenni, hogy később könnyebben menjen.

Szülők is örülnek, hogy még itt vagyok.

A háztartást már átvettem anyukámtól, ő már nemigazán bírja.

28N