Kibírni h ne üsd agyon?

Nekem inkább az a hihetetlen, hogy te huszonéves vagy. A helyesírásod pocsék másrészt a stílusod is a kamaszokéra emlékesztet. Ha korilag nem is de te egy akkora óriás kisgyerek vagy, hogy nagyon. Anyukád olyan helyzetben van, hogy rengeteg odafigyelést, törődést igényel. Amikor ordibál nem gondolod, hogy baja van és lehet, hogy nem veled hanem más jellegű.

És nem kell írnod, hogy miért írok nem is vagyok benne de benne vagyok. Az elmúlt félévben két szerettem halt meg. Úgy volt, hogy lehet tatám se éli meg az idei évet. De megélte. Iszonyat nehéz vele. Mama is ott van aki dettó beteg. Mindketten súlyos betegek. Mama épp, hogy képes arra, hogy pl:. kimenjen mosdóba tata erre se képes. 18 vagyok. Érettségizek alig 2 hónap múlva minden délután 3 kor érek "haza" úgy, hogy akkor megyek át főzök meg amiben tudok segítek. Sokszor 9 10 fele érek haza és a hajnalokat tanulom át. Napi szinten 3 órákat alszok.

Úgy gondolom nem sok 18 éves élte ezt át. Én mégse panaszkodok, hogy milyen nehéz, jó most leírtam, hogy lásd... Mindennapnak úgy indulok neki, hogy alig aludtam valamit mégse panaszkodok, hogy milyen fáradt vagyok meg, hogy milyen bajom van. És mindennap végtelen türelmmel vagyok szüleimmel és nagyszüleimmel szemben.

Gondolhatod, hogy milyen nehéz az, hogy két barátom féléve meghalt és alig 3 hónap leforgássa alatta majdnem még 2 embert elvesztettem.

18/l

utolso!

te nem vagy tisztâban a kérdező helyzetével.

a te sorsod is szomorú és biztos hogy nehéz.

de két külön fogalom a tied és a kérdező problémàja.