Mennyire normális ez a viselkedés egy szülőtől?

Egyetemista vagyok, albérletben, messze a családtól. Az elmúlt években is sokszor hallottam a szüleimtől (mostanában pedig főleg), hogy ha bármi problémám akad, azonnal szóljak, és mindent megoldunk. Nem vagyok problémás, magam intézem az ügyeimet, soha nem ugráltatom a szüleimet, ha más városból kell hazajutnom, vagy éppen elmenni készülök, inkább várok órákat egy buszra/vonatra, mintsem elvárjam tőlük, hogy furikázzanak. Ritkán kértem tőlük segítséget, mert mindent teherként kezelnek, így inkább megpróbálom magam megoldani. A minap vonattal indultam otthonról vissza az albérletbe. Kb. 10 perce voltam úton, amikor eszembe jutott, hogy otthonhagytam a fogamzásgátlómat. Azonnal kivert a hidegveríték, görcsbe rándult a gyomrom, tudtam, hogy most nem lesz más választásom, mint hogy a segítségüket kérjem. Annyi volt a kérésem feléjük, hogy ha tudnak, üljenek kocsiba, és vigyék el a gyógyszert a szomszéd városba (10 km), ahonnan a párom utánamhozhatta volna. Nem voltak hajlandóak, megkaptam, hogy hogy lehetek ilyen szerencsétlen, és egyáltalán. Viszontlátásra. Letették a telefont.

Nem tudom hová tenni a történteket. Nem tudom, mire számíthatok tőlük, ha ennyit sem tudtak megtenni értem. Mégsem azt kértem, hogy a szempillaspirálommal rohanjanak utánam, de márazonnal. Azóta szörnyen érzem magam, nem tudom kezelni ezt a helyzetet.