Van olyan család, ahol mindenki szeret mindenkit, nincs ordibálás, veszekedés, utálat?

Szerintem sincsen ilyen család. Pl hiába élnek harmonikus életet minden rendben lehet mégis gyűlik a sok feszkó és néha ki kell adni. Nálunk pl nagyon ritka az ilyen eset ,de előfordul. Szerencsére az anyagiakkal minden rendben így olyan apróságokon ,hogy soha nem kapcsolod le a villanyt,ne csapd le a wc ülőkét stb Ilyenkor anyázunk ,de 10 perc mulva már elnevetjük a dolgokat.

Én úgy érzem ,hogy a vitákból tanul az ember hiszen a vita annyit tesz mint megvitat valamit. Legtöbbször értelmes lények módjára meg tudunk beszélni mindent.

Szerintem az a fontos, hogy soha ne a gyerek előtt menjen a feszkó.

Mi is inkább elvonulunk, vagy megvárjuk amíg alszik a gyerek és akkor beszéljük meg a dolgokat. Addig is csillapodnak az idegek.

Én az első komolyabb vitánk után sírva hívtam anyukámat (micsoda felnőtt nő), nem is volt igazam, de megrémített, hogy mennyire összevesztünk. Kérdeztem, hogy-hogy náluk nincs ilyen.

Erre mesélte, hogy náluk is van, viszont ilyenkor elvonulnak. Jól meglepődtem, mert soha nem láttam rajtuk.

Nincs ilyen..

Nekem nagyapa meghalt, és mama az élettársával egyfolytába ordít...pedig eddig nem volt baja de be van kattanva. Velem is ordít mama mindig, fuhh -.-"

Velem anya is szokott hogy takarítsak ki..

Tökéletes család nincs, maximum a mesékben :)