Tegnap egy kicsit összekaptam a vőlegényemmel és azzal büntetett, hogy nem jött át szándékosan még 5 percre sem nőnap alkalmából. Szerinted?

Első hozzászóló voltam, aki egy szót írt válaszul.

A lapátot azért írtam, amit más utána később nagyon okosan ki is fejtette (tehát volt, aki egy szóból is megértett mindent): aki ilyen szinte gyerekes, hisztis, mint a kérdező és a vőlegénye, annak nem szabad összeházasodni! Azok éljék ki magukat, bulizzanak, szórakozzannk, de ne rohanjanak házasságba és főleg ne tegyenek tönkre emberéleteket (gyerek) azzal, hogy 3 év múlva jut ezsükbe, hogy mégsem jó a kapcsolat és mégis csak "élni" szeretnének.

Tökmindegy, hogy nőnap vagy sem, mert nem az a lényeg, hanem a piti ÜRÜGYEKEN való összekapás MÖGÖTTI valós érzelmek és indulatok.

Anyám és apám ilyen emberek voltak; a pokoli házasságuk minden tányér- és kanálcsörrenése rajtam és az öcsémen landolt. Én nem akarom, hogy mások is ennyit szenvedjenek, mint mi.

egy hasonló kérdésénél vki ezt linkelte be:

[link]

szerintem mindent elmond

"Egyenjogúság, ugye, kedves feministák?"

Nem ismered a feministákat, hisz akkor tudnád, hogy a feminizmusnak rengeteg ága van.

Én feministaként a nőnap eltörlése mellett vagyok. Inkább szeretném a hétköznapokat egyenjogúságban tölteni ahelyett, hogy egy nap kapok egy csokor virágot. Inkább azt választom, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit keressek, ne szóljanak be, ne fogdossanak, ne nézzenek hülyének, hanem megkapjam az a tiszteletet és komolyságot, amit egy férfi alanyi jogon megkap.