Ha nincs családod, gyerekek, házastárs, de még testvérek se, akkor mi az életed értelme?

én megkérdeztem valakit (20 éve ismerem) mi lenne ha elvenne feleségül, gyerek minden, de ki-ki csinálná tovább a maga életét, szóval csak a társadalmi "elvárás" nem nyomasztana tovább legalább.

és amikor azt mondta, rendben, megcsinálhatjuk, ha megtanulok főzni egyszer és nem rontok el még egyszer egy tükörtojást, vagy kávét :)

szóval akkor belegondoltam, h áá inkább nemá (megijedtem.mégiscsak kell az a fránya szerelem, vagy valami)

a válasz meg lemaradt, bocsi:

szóval ha nem is érzem magam a társadalom részének, nem elég ez ahhoz, hogy full elkeseredjek és bele menjek olyan dolgokba, amibe "bele kellene" a társadalom szerint

1. A felsorolt "nincs"-ek közül, néhány még lehet, nem?

2. Volt, hogy a felsoroltak közül mind volt, de attól éppúgy teljesen magányosnak éreztem magam.

3. Valakinek, valakiknek így is fontos tudsz lenni, mint pl. a Kisherceg.

Attól függ hány éves az illető. Ha 50-60 akkor már csk karitatív tevékenység hobbi, festés, amivel megmarad vmi belőle az utókornak.

Ha fiatal, akkor talán változtatni kellene.

Miért nem hiszed el, hogy magadban is szórakoztató lehetsz magadnak?

Én amikor egyedül vagyok, akkor szépítgetem a lakásomat, olvasok, filmeket nézek, ruhát varrok, a barátnőimmel vagyok, úszni és jógázni járok, kirándulócsoportokhoz csatlakozom, önkéntes munkát vállalok, nyelvet tanulok, a következő tanfolyamra gyűjtögetek, szóval nagggyon is jól érzem magam.

Az életet én teszem értelmessé, nem mások.