Ti képesek lennétek beköltözni abba a házba a párotokhoz, amiben régen a feleségével éltek, aki meghalt? A gyerekek miatt megtennétek?
Én megértem, hogy zavar téged.
Nyilván nem az elhunyt feleségre pikkelsz vagy féltékenykedsz (mint azt majd itt pár rosszmájú írn fogja gondolom), hanem mégiscsak...számomra ez kicsit olyan érzés lenne, mint beletaposni valakinek az emlékébe. Nem lenne hozzá szívem :(
A saját, önösebb oldalt nézve pedig: jobb szeretnék saját házban élni, amit a párommal ketten tervezünk, rendezünk be stb. Ez az élet egy fontos része, nagyon sokminden kiderül ilyenkor - mennyire egyeznek az elképzelések, mennyire vagyunk kompromisszumképesek, ki mennyire fukar vagy bőkezű alapjáraton. Nem is beszélve arról, hogy egyszerűen jó érzés az elégedettség, amikor a saját házában teheti le az ember a valagát.
Természetesen a kislányok miatt más a helyzet. Én először is megbeszélném a helyeddel a pároddal, hogy mi lenne, ha felvetnétek az új ház ötletét a kicsiknek. Lehet finoman puhatolózni, még az is lehet, hogy örülnének neki ők is (pl. mondhatjátok nekik, hogy úgy rendezik be a szobájukat, meg olyan színű lesz, amilyet csak akarnak), ilyen esetben lehet gondolkodni a ház eladásán, új építésén.
Ha a lányok ezt elutasítják, akkor marad a megszokás. Megérteném, mert valószínű, hogy az édesanyjuk emléke miatt kötődnek a helyhez.
Ha a beköltözés mellett döntesz, állapodjatok meg a pároddal, hogy ha nem haragszik, akkor lassan, de biztosan más bútorokat, dekort, stb.-t is lecserélnétek, mert téged ez frusztrál. Természetesen fokozatosan, és a gyerekekre való tekintettel, hogy ne érezzék úgy, hogy egy idegen szétrombolja az otthonukat.
Sok sikert kívánok, és remélem megoldódik a probléma.
pedig általában minden múlt lezárásaként és új kezdetek előtt át szokták rendezni a kéglit, vagy felújítani.
én úgy vettem észre hogy ez így megy normál esetben.
a gyerekeknek semmi bajuk nem lenne egy új tapétától. sőt választhatnának ők, felhőset, vagy akármi.
Én nem voltam képes. Nem az én házam volt, nem éreztem benne otthonosan magam. Minden egy másik nő ízlését tükrözte, ami nekem nem tetszett. Lecserélni meg nem tudtuk a dolgokat, meg őt annyira nem is érdekelte. Kb úgy zajlott, hogy : 'Ide jó lenne egy szőnyeg' Válasz: 'Aha, régen volt!' Hát kösz...
Viszont ha nektek ettől jobb a kapcsolatotok, apránként változtathatsz! Szerezz be olyan dolgokat, amik a te személyiségedet tükrözik, rögtön jobban fogod érezni magad! Kezdd apróságokkal, pl.virágok, új függöny.. Sok sikert! :-)
Miért piszkál a tudat, hogy a felesége rendezte be?
Engem elkerült ez az érzés. Pedig évekig néztem a bűn ronda tapétát, amit az elvált feleség választott. Nem az zavart, hogy ő izlése szerint volt, hanem az, hogy csúnya volt.
Eltérőek az ízlések. Téged szeret, azért költözöl oda. Lakva lehet megbarátkozni egy házzal. Apró átalakítás, saját holmijaid, és már nem is leszel idegen. Hiszen most sem vagy a család szerint, szerintem csak Te érzed így.
Elmúlik, hidd el! Hiszen a két gyerek is emlékeztethet a volt feleségre... Múltjukhoz tartozik. De már Ti, igy együtt vagytok a jelen, és a jövő.
Ne agyalj feleslegesen! Sok boldogságot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!