fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Milyen első gyereknek lenni?

Milyen első gyereknek lenni?

Figyelt kérdés
Válaszolók, akik első gyereknek születtetek pl egy három gyerekes családban hogy éltétek ezt meg? Nem kaptatok kevesebb odafigyelést, törődést, szeretetet?
2013. márc. 3. 22:22
1 2 ❯
 1/17 anonim ***** válasza:
89%
Az első gyerek általában több törődés kap. A példádban a középső kapna kevesebbet, mert az első az az első az utolsó meg a legkisebb.
2013. márc. 3. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
83%

Én voltam a "kísérleti patkány" :D Rajtam próbálták ki a nevelési módszereket, mindenféle döntéseket (mikor maradhat ki, mikor nem, mit tehet meg, etc), majd ha bejött a döntés, akkor a húgomon folytatták, ha nem, akkor rajta valami mást próbáltak ki :)

Egyébként nem éreztem úgy, hogy kevesebbet érnék, vagy hogy kevesebbet kapnék.

2013. márc. 3. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
90%

Gyereknevelés lépései:

Első gyereknél: a fürdővíz hőfokát megméred, megnézed a könyököddel. Második gyereknél: megnézed a könyököddel. Harmadik gyerek esetén: JUJ DE FORRÓ!-és kikapod a vízből!

2013. márc. 3. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
85%
Velem többet foglalkoztak, a húgomnál sajnos anyának dolgoznia kellett, apukámnak meg mindig is en voltam a kedvenc. Viszont a húgomat anyukám jobban elkényezteti, babusgatja, illetve én már "kitapostam" az utat, míg én 16évesen sem szilveszterezhettem a barátnőimmel, ő már mehetett 14évesen is. De persze bulizni még nincs elengedve:)
2013. márc. 3. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
85%

Szintén úgy érzem ahogy a 2. válaszoló írta :) Sok utat kitörtem a tesóim előtt.

Egyébként én szerettem a legnagyobb lenni, van egy anyáskodó természetem egyébként is (vagy pont ezért?:)) Volt, hogy vigyáznom kellett rájuk, vagy jöttek utánam, ilyenkor azért reklamáltam, de alapvetően jó volt ez így.

2013. márc. 3. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
88%
Csatlakozom a 2.-hoz, mintha én írtam volna. Egyébként felnőttként jöttem rá, hogy pl. apu a kisebbik húgomat szerette a legjobban, de gyerekként semmit nem érzékeltünk ebből.
2013. márc. 3. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
76%
csak ketten vagyunk, de szívesebben lennék egyke vagy kishúg
2013. márc. 3. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!


[link]


Ebben a cikkben is ezt olvastam. Általában így is van, csak sajnos nem az én esetemben. Én 2,5 éves voltam mikor megszületett a testvérem. Ő nagyon sokat betegeskedett, anyuval sok időt töltöttek bent a kórházban. Én apummal voltam itthon, ha ő éppen dolgozott a mamámmal vagy amikor már nagyobbacska lettem akkor egyedül. Hiányzott a szeretet, a törődés az odafigyelés. Sajnos apumtól ezt nem kaptam meg.. nem nagyon tudta hogy kell gyereket nevelni, maximum elvert szíjjal ha valamit nem úgy csináltam ahogy azt ő akarta. Az egész életemre rányomta ez a bélyegét. 9 éves voltam mikor megszületett a másik testvérem, akkor vele kellett foglalkozniuk meg persze még mellette ott volt a beteges testvérem is. Sok mindent amit nálam "elrontottak", testvéreimnél már megfelelően csinálták. Néha úgy érzem egy roncs vagyok.

2013. márc. 3. 22:44
 9/17 anonim ***** válasza:
70%
Nem jó elsőnek lenni, főleg úgy hogy több mint 8 év a különbség köztünk, és az öcsém anyukám második házasságából született. Onnantól Én voltam a mostoha gyerek,leírni is hosszú lenne, meg nem szívesen tépkedem a sebeket. Mégis Én lettem a "jó felnőtt", most bezzeg drága kislányom vagyok, akinek lehet panaszkodni, akitől a lelki támogatást várják, öcsém pedig le sem tojja őket, egy balhés, agresszív ember lett belőle. Nem sokára vonul befelé a börtönbe. Szóval, Nekem nagyon nem volt jó első gyereknek lenni, mert onnantól ahogy megszületett az Öcsém nem sok szeretetben volt részem.
2013. márc. 3. 22:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:
Azóta szüleim egyébként elváltak. De a történésektől függetlenül szeretem őket, hiszen mi itt vagyunk egymásnak. Össze kell tartani. Arról ők nem tehetnek, hogy ez így alakult. :)
2013. márc. 3. 22:48
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!