Titeket zavarna, ha a kistesótok a apukátok menyasszonyát anyának szólítaná? Velem van a gond?

Nincs veled semmi baj, érthető, hogy zavar téged ez a dolog.

Viszont a testvéreddel sincsen semmi baj!

Te emlékszel az anyukátokra, ő viszont nem. Szüksége van arra, hogy valakire anyaként tekinthessen és ki lenne más, ha nem az apukátok menyasszonya. Neki ez így teljesen természetes, és mindenbizonnyal fontos is.

Te szólítsd továbbra is a keresztnevén, az öcsédet pedig hagyjd, hadd szólítsa úgy ahogy akarja. Ebben semmi fura nincs.

Tökéletesen lehet rajtatok látni az életkori különbséget. Te 9 évesen vesztetted el Édesanyád (részvétem!), bizonyára szép számmal vannak emlékeid róla. Neked ő az Anya, és ez így is fog maradni. Teljesen normális dolog.

Az öcséd hét éves, 1 éves korából tudatos szinten nem emlékszik semmire! Gondolj bele, fogalma sincs, ki az édesanyja! (Nyilván látta képen, de egy hét éves kicsinek az nem valóság, csak egy kép.) Az egyetlen valóság az ő számár a menyasszony, aki betakarja, aki megpuszilja. Biztos vagyok benne, hogy a nő is kisfiának érzi, tekinti.

Tudod, az örökbefogadott gyerekek és "mostohaszüleik" közt ugyanaz a szoros kapcsolat kialakulhat, mint az édesszülők felé. Ilyen alapon egy örökbefogadott kisgyermek sem szólíthatná apának és anyának a nevelőszüleit.

Tudom, te mostkamasz vagy, benned vannak a régi emlékek, de 5-10 évmúlva pontosan fogod érteni, hogy egy gyereknek lelki értelemben nem feltétlen az az anyukája/apukája, akitől született, hanem az, aki felvállalta a gyerek életében ezt a szerepet, és ellátja az anyai feladatot. Mint nálatok Édesanyátok halála után a menyasszony.

És igen, az is teljesen normális, hogy téged ez 15 évesen zavar. De meg kell értened, milyen jóvátehetetlen törés lenne az öcséd életében, ha szigorral rákényszerítitek, hogy ne mondhassa a mostohátoknak azt, "Anya". Tudom, igazságtalan, de Te könnyebben túl fogod tenni magad ezen, mint az öcséd tenné, ha tilos lenne így szólítania. A Te veszteséged szörnyű, ne akard, hogy az öcsid ilyen nagyon kicsiként átéljen valami hasonlót!

Nagyon sajnálom, hogy ebbe a helyzetbe kerültetek.

Két választásod van:

1. Rászoktatod, hogy az öcséd használja az x néni kifejezést! Ekkor bele tudod nevelni, hogy nincs anyátok, az anyátok meghalt, de ezt csak 5- 6 éves korában fogja igazán érteni, addig a gyerekek nem értik a halál elvont fogalmát

Mivel kell számolnod?

Ugyanolyan hiányérzete lesz vagy még nagyobb mint neked, hogy anyátok meghalt. Hiszen nem ismerte!

Lehet, hgoy megutál, hogy nem hagytad anyátok emlékét elhalni és azt akartad, hogy ő is szenvedjen az anyátok hiányától, ez csak később jön elő tinikorban.

2.) Nem engeded anyátok emlékét kiépülni, lesz anyja és apja az öcsédnek, egészséges és hiányérzet nélküli felnőtté válik.

Mi ennek a veszélye?

Te magadra maradsz az emlékekkel! Apád vigasztalódik az új nő által és ugyan gondol anyukádra, de egy idő után belefárad, a saját régi életét akarja és a jelek szerint akarta visszakapni.

Az öcséd nem fogja érteni, hogy miért siránkozol anyátok elvesztésén, mert neki van anyja.

Ha lesz egy harmadik testvéretek! Ennek veszélye reális, kivéve ha a nő meddő. Még inkább egyedül maradsz a fájdalmaddal. Mindenki felépül sem az öcséd és senki talán a ngyszüleid jelentenek támaszt bánatodban.

Nem fújod fel. Talán mivel lesz szerintem 3. gyerk is nálatok, legjobb lenne, a te érdekedben az öcsédben tudatosítani, hogy x néni neveli. Előbb kérdezz azonban rá, hogy lesz-e testvéretek?

Nagyon nehéz helyzetben vagy. Nem tudom, hogy továbbtanulsz-e vagy dolgozni fogsz 18 évesen. Ha dolgozol valahol, hamar kikerülsz ebből a családból és lesz sajátod. Ebben az esetben talán úgy jó minden, ahogyan van, legyen az öcsédnek anyja.

Vajon a nő az öcsédet valóban anyjaként fogja szeretni, még akkor is, ha lesz saját gyereke? Ez is fontos kérdés. Ha a válasz nem, akkor jobb lenne, ha x néni maradna.

Talán az lenne a legjobb megoldás, ha az ANYA szót mindenki tiszteletben tartaná és megmaradna a biológiai anyának.

Szólítsa az új nőt MAMI-nak.

Ez sokkal egészségesebb, főleg azért, mert a kedves mami egyáltalán nem biztos, hogy emgáll majd a 2 nem saját gyereknél akarhat újabb 2-t és azokat jobban fogja szeretni! Még ha egy földreszállt angyal akkor is különbséget fog tenni és az baj, sérül majd az öcséd, nem most, hanem később. Szóljál a szüleidnek, hogy az anya szó helyett legyen inkább mami az új nő.

Esetleg fordulj gyerekpszichológushoz akár interneten és kérj szakvéleményt.

Látod, így belegondolva nem olyan rossz a dolog :)

A két utolsó válaszoló bődületes baromságokat hord össze, míg az előrébb lévő önző, az utolsó beszél itt az élettapasztalatával...

Apukám 3 kamasz lányt vállalt fel a nővéreim személyében anno. Semmivel sem nevelte másképp őket mint minket, ugyanúgy szerette őket.

Nővéreim a hasonló sztereotípiák és a tény miatt hogy valahol van egy "igazi" apjuk, a keresztnevén szólították mindig.

Körülbelül 1 év eltéréssel halt meg nővéreim vér szerinti apja után :(

Miután rájöttek hogy apu jobban hiányzik nekik, bánják hogy nem őt szólították így.

Jól látod a helyzetet, mindkettőtöknek adódik a lehetőség hogy úgy szólítsátok a nőt ahogy szeretnétek.

Egyet ne felejts el, ha mégis úgy éreznéd anyunak kell szólítanod, tedd azt :)

Attól még nem sérül az igazi anyukád emléke, hiszen végül is ez is csak egy szó, te meg tudod különböztetni a mögötte rejlő tartalmat :)