Hogy teheti ezt az anyám? Hogyan árulhatja el így valaki emlékét?

Tudod, az, hogy annak idején mi történt köztük az ő titkuk marad, Neked lehet, hogy csak magyarázkodnak. Nem biztos, hogy olyan egyszerű ez, hogy ő csak megcsinált és lelépett, nem is hinnéd, miken csúsznak el kapcsolatok. És ne feledd, általában két emberen múlik, tehát biztos anyukád is hibás volt, csak ezzel sosem dicsekedett neked korábban...

Csaknem felnőtt ember vagy, próbáld meg úgy is kezelni ezt a helyzetet, mert a jelenlegi viselkedésed kb. óvodás szintű. Adj egy esélyt édesapádnak, ezzel nem tiporjátok sárba a nevelőapád emlékét. Ő sajnos elment, a hozzátartozóknak ilyenkor tovább kell lépni, ezt a te korodban biztos nagyon nehéz még elfogadni.

De gondolj csak bele, anyukád fiatal még, szüksége van társra az életben. Az édesapáddal azért csak nem véletlenül jött össze, ahogy Te feltételezed, biztos szerette, kötődik hozzá, tán ma is szereti. Az eltelt idő alatt pedig mindketten sokat változtak, ami nem ment 16 éve, az lehet, hogy most összejöhet, adj nekik egy esélyt.

Senki nem várja el, hogy színészkedj, vagy sárba tipord apukád emlékét, csak ne légy ellenséges a szüleiddel! :)

ebbe nem szólhatsz bele. nem tilthatod ki anyukád házából. biztos vagyok benne h nem jöttek volna össze ha a nevelőapukád él. ezt ne is feltételezd anyukádról ha apukád kellett volna mindig neki és nem szerette volna a nevelőapukádat,akkor rögtön a halála után előrángatta volna apukádat. na akkor érteném meg ezt a hozzáállásod. és tényleg hagyd abba a duzzogást,pont h nem azt irtam h hülye vagy hanem h már majdnem felnőtt,úgy is kéne viselkedned. anyukád ha szeretik egymást együtt maradnak és együtt is fognak élni talán még hozzá is emgy feleségül. attól h valaki fiatalon 16 éve hozott egy döntést,még lehet jó ember.

van olyan a családban akivel erről tudsz beszélni? anyukád anyukája pl? ő biztosan sokat tud az egészről

nos,ha a szülők tettek keresztbe akkor pláne nem egyszerű a helyzet. lehet h apukád vállalt volna,de: tanult,nem volt pénze,szülei nem segitettek,nyomták h inkább tanuljon,lehet megfenyegették h kidobják stb. lehet h anyud szülei meg nem akarták h ők együtt legyenek,elmarták stb. nem tudom hány évesek voltak akkor amikor fogantál,minél fiatalabbak,annál inkább függhettek a szüleiktől

amúgy meg: anno a szülők megakadályozták h boldogok legyenek-anyukád is!- te pedig most ugyanezt teszed velük.

nem szép tőled

Mivel a nevelőapádat csecsemú korodtól ismerted, így ő az apád, neked a biológiai apáddal kapcsolatban nincsenek emlékeid.

Anyukád ettől nem rosszabb és nem is jobb. Egyszerűen csak egyedül van, gyerekkel nehéz ismerkedni, támaszra vágyik a biológiai apád lehet, hogy lehiggadt.

Viszont anyád menekül a gyász elől, lehet, ogy őt eleve már az sokkolta, hogy a biológiai apád elhagyott, kicsit megtört ettől. Így nem érzi át, hogy téged bánt az életcsapás ami ért.

Két malomban őröltök, a te és az ő érzései mások és az emlékek is. Anyukád nem elég intelligens, sajnos.

Nem tudom hány éves vagy, ha elég idős vagy próbálj arra koncentrálni, hogy saját társad legyen. A saját életed lehet már más.

Mindenki azt mondja fogadd el apádat, én inkább azt hogy tűrd meg :)

Ne foglalkozz vele, hagyd őket ketten, csináljanak amit akarnak.

Valószínűleg elkerülhetetlen lesz hogy időről időre találkozz kettejükkel együtt, de viseld felnőttként.

Emeld fel a fejed, mutasd meg hogy te vagy az aki leereszkedik hozzájuk, és nem nekik kell hozzád!

Tudom miről beszélek, engem kitagadott anyám a férjem miatt (egyébként lehet apád is ilyesmi miatt lépett le, én kitartottam a párom mellett). Néha-néha összefutok anyámmal, hiába gyűlölöm, kedves mosollyal ráköszönök mindig. Sosem köszön vissza, de látszik rajta hogy mindjárt robban.

Valami élvezet :))