Anyámék miért nem tudnak soha örülni annak aminek én? Miért kell nekik azonnal lehordani mindennek és sárba taposni?

Költözz el!

Ez a természet rendje.

Ha egy 20 éves lány gyereket vár úgy, hogy se nem tervezett a baba, se nincs önálló lakásuk,m hanem a szüleinél él, akkor igencsak megérthetö, hogy nem ugrálnak örömükben.

Eleve egy 20 éves valaki még nem igazán alkalmas arra, hogy gyereke legyen, de föként minden háttér nélkül egyetértek a szülökkel.

Hát lehet erős volt, de azért tényleg belegondolva elég necces, hogy otthon laksz, nem is laktok együtt és tervezetlenül teherbe estek. Oké, hogy összeköltöztök, de az nem csak jól sülhet el, mert az összeköltözésből eleve sokszor az jön ki, hogy kiderül nem is tudjátok elviselni egymást, egy terhesség meg egy gyerek meg még százszorosan próbára tesz egy kapcsolatot.

Egyébként én csak összeköltöztem volna és utána közlöm, hogy mi van. Úgy megnyugtatóbb nekik is, azért valahol érthető, még ha nem is szép dolog, hogy egyből az jut eszébe, hogy ott laksz, be is jelented, hogy jaj de jó terhes vagy, akkor odaszülsz a nyakára, aztán hallgathatják a sírást, meg csavarhatják fel a fűtést, mert a kicsinek kell stb. Ja, hogy elköltözöl? Mikor is, miért is vagy még ott, miért nem azzal kezdted? Szerintem ez játszódott le bennük.

Amúgy sok szülő hülyének nézi a gyerekét, míg az otthon van és függ tőlük. Nagyon bosszantó. Unokatesómmal beszéltük, hogy tök szépen lediplomázott, megcsípett egy vezetői állást, de még nem költözött el otthonról, aztán mikor anyukája vendégeket hívott, akkor a csajt aki amúgy fiatalabb volt nála összevissza ajnározta, akármit mondott csüggött rajta, ha meg unokatesóm véleményezett bármit, akkor egyből letorkolta, hogy hülye vagy te? Ha egyáltalán hagyta végig mondani és mindig ez ment..

Mondjuk azóta már ő is elköltözött és érdekes, most már nem nézi hülyének az anyja, meg nem úgy kezeli, mint aki 10 éves. Nálam is ez volt. Ez nagyon sokszor így van. Amíg nem költözöl el, bármilyen jó fejek, úgyis csak az alárendelt gyerek pozícióban vagy.