Miért nem tudják megérteni, hogy nekünk igenis kigyensúlyozott kapcsolatunk van? Miért kell irigykedni?

2 éve vagyunk együtt együtt a barátommal, most fogunk összeköltözni. Sokak szerint fél év alatt elillan a szerelem, de mi csak napról-napra jobban szeretjük egymást. Töltöttünk már együtt több hetet is, nem tudtuk egymást megunni. Nálunk a munkamegosztás természetes. Mindig az csinálja aki kevésbé fáradt vagy kevesebb feladata van még hátra(még tanulunk). A mai napig szeretjük egymást meglepni bármilyen apróságokkal. A legjobb barátok vagyunk, mindent meg tudunk beszélni. Nálunk nem a szex a kapcsolatunk alappillére bár kétségtelen, hogy az is jól műkődik. A barátaink megmaradtak, sok közös programot szervezünk velük is.

Sokak szerint mi ezt csak kitaláltuk mert ilyen kapcsolat nincs és mi csak megjátszuk magunkat. A nő ismerőseim felháborodnak, hogy miért nem tudom magam elképzelni más férfivel, miért nem veszem észre xy sármját, hiszen elvileg nem vakultam meg. A barátom ugyanezeket kapja. Továbbá, hogy miért nem megyünk tovább "vadászni" mert olyan gáz, hogy mi egymással vesztettük el a szüzességünket és egymással szeretnénk leélni az életünket.

Miért álljunk tovább, ha megtaláluk az igazik? Miért olyan nehéz megérteni, hogy vannak jó kapcsolatok?

22/L és 22/F