Ha apósod kórházba kerül, ahhoz van közöd? Mit kell tenni, hogy ha a párunk édesapja kórházba kerül?

Jézusom. Konkrétan most a férjed veszett veled össze, hogy szerinte nincs közöd az apósod (a gyermeketek nagyapja!!!) hogylétéhez, és nincs jogod "beleütni az orrodat", meg érdeklődni?!

Ha ez a helyzet, akkor szégyellheti magát. Nagyon is helyesen jártál el, szerintem a legtöbb férfi összetenné a két kezét, ha ilyen törődő, kedves felesége lenne. Ne bánkódj emiatt, te tényleg nem tettél semmi rosszat. És elhiszem, hogy ez most nagyon rossz érzés, én is úgy érezném, hogy kirekesztenek a családból.

Ha a fordított oldalt nézem akkor is: ha a gyermekem házastársa így aggódna értem, nagyon örülnék neki, mert tudnám, hogy a gyerekem is jó kezekben van egy ilyen társ mellett.

Komolyan nem értem, mi bajuk.

Hát nézd ezt így szépen leírtad, de nem tudjuk, hogy mégis milyen határozott voltál, mit érdeklődtél, mit intéztél, akartál intézni, ki mondta ezt stb.

Szerintem ilyen esetben harapnak a közvetlen "vérrokonok", nálunk is sok ilyen kórházasdi volt és akkor megindult a huzavona, hogy majd x jobban tudja, hogy melyik kórházba kell fektetni, meg hogy kell kezelni, meg mikor tegyék rá a tapaszt, meg lesajnálta a feleségét, hogy nem jól csinálja, biztos jobban is lehet, meg semmi se volt jó, meg majd ő beszél az orvossal, majd ő intézi tudja stb.

Őszintén, ha az én apám kerülne kórházba, valószínűleg az én anyám sem venné olyan boldogan, ha feltűnne a férjem és mindent a kezébe akarna venni, hogy na majd ő intézkedik, mintha mi, a tulajdon gyereke és a házastársa retardáltak lennénk és nem legjobbat akarnánk neki.

Most elmesélem h velünk mi volt, csak h egy picit árnyaljam a képet. Amikor a papám haldoklott (apukám apukája), akkor anya és apa mindig együtt mentek a kórházba, mindent megbeszéltek, nem volt ilyen, mint amit te írtál. DE! Volt nálunk is egy kisebb balhé. Apának nincsenek tesói, csak unokatesói, és hosszú sztori, a lényeg h az egyik lány unokatesójáról és fiú unokatesójáról a a nagymamámék és az ő nővérei gondoskodtak. Ááá, kicsit furin írtam le, a lényeg h apa unokahúga (a "nagynéném") nagyon is sokat köszönhet az én nagyszüleimnek. Na, egyszer a mamám be akart menni a kórházba, ami másik városban van meglátogatni a papát, de apa nem ért rá bevinni őt, és így a nagynénémék vitték be, ők is épp látogatóba mentek. Apa egy pár órával később már ráért, ő is elment a kórházba és a nagynénémet jól leosztotta a francba, h miért kell rendezkedni meg beleavatkozni az ő családjának a dolgaiba stb. Nagyon megríkatta a nagynénémet és a mamámat is, elég ijesztő tud lenni.

Vajon azért tette, mert egy rohadt szemét alak, aki azon élvezkedik ha a nők sírnak miatta? Nem. Egyszerűen idegállapotban volt, mert az apja elfogyott a fogyó holddal, legbelül mardosta a bűntudat, h nem tudott rögtön segíteni a mamámnak, és mérges volt, amiért más vette át az ő szerepét. Nem tudom mi játszódott le a férjed fejébe, azt tudom h ilyenkor tesz az ember olyan dolgokat, amiket nem úgy gondol. Itt senki nem fogja neked megfejteni h mi a szitu, nektek kell ezt megbeszélni. Nálunk anya mondta apának h kérjen bocsánatot az unokatesójától, megtette, azóta szent a béke :)

Szerintem most neked kell a okosabbnak és megértőbbnek lenned, nem szabad a sértődött hercegkisasszonyt játszani. Most te vagy a férjed legfőbb támasza, biztosítsd róla h számíthat rád és nem hagyod magára. remélem minden rendben lesz :)

Hát ez érdekes...

Szóval a fia feleségeként, az unokái anyjaként nincs annyi jogod, hogy elmenj meglátogatni a kórházban lévő apósodat? Ez nekem nagyon fura.

Mi még alig voltunk együtt fél éve a kedvesemmel, amikor az anyukája kórházba került, és evidens volt, hogy én is mentem meglátogatni (pedig amúgy iszonyodom a kórházaktól, rosszul érzem magam ott). Pedig tényleg alig voltunk még együtt pár hónapja, nem tizenakárhány éve, mint ti.

Nagyon érdekes a család hozzáállása.

Érdekes egy család....

Nálunk nincs ilyen.Mivel rugalmas a munkaidőm,ezért gyakran én viszem párom anyját orvoshoz,be is megyek vele (mindig elfelejt megkérdezni valamit vagy nem jegyzi meg mit mondott a doki).Aikor kórházban volt,akkor én is ugyanugy kérdeztem a dokit,mivel felváltva mentünk hozzá én délelőtt párom délután,evidens volt hogy családtag vagyok,nekem is megmondják mi van. És amikor kivertem a hisztit hogy az orvos által előirtan csinálják a nővérkék a dolgukat,akkor párom nem lecseszett,hanem megköszönte.

Pedig nem is vagyunk házasok,"csupán" pár éve együtt élünk.

Más dolgokban sem szólhatsz bele a családi dolgokba?