Hogy űzzem el a félelmet?

Fontos az akarat és a gyakorlás! Értelmes, normális lánynak tűnsz, már csak az írásodból is, örülj mostmár annak, hogy legalább megfogalmazódott benned ez a probléma! Próbálj ellene tenni! Tűzd ki magad elé, hogy milyen szeretnél lenni (szókimondó, becsületes, mosolygós, magadért kiálló) és legyél ilyen! Nem lesz könnyű, de ezzel mindenki küzd, hidd el. Próbálj meg összebarátkozni a lakótársaiddal, szervezz közös programokat, filmnézést a szobában, popcorn-evés, kártyázásokat, nevessetek sokat, nézzetek együtt vicces videókat, ezek majd összehoznak benneteket! Légy velük kedves, őszinte, segítőkész, de mindig legyél résen, hogy ne használjanak ki!

És bízz magad! Te is a világ részét képezed, Te is kellesz ide. Ne aggódj ilyen apróságok miatt, hogy Nálad van-e a bérlet, a kulcs... ha nem, akkor majd visszafordulsz, annak is valami oka lesz! :) Ne parázz túlságosan semmire se' rá. Olvasgass sok idézetet pl. citatum.hu-n, regisztrálj, és jelöld kedvenceidnek azokat az idézeteket, amelyek motiválnak, és ezeket olvasgasd vissza sokszor. Lehet, sőt, biztos, hogy lesz 1-2 olyan idézet, ami nagyon megérint majd Téged, vagy esetleg erőssé tesz, és ezek által könnyebb lesz fejlődnöd. És hatalmas bölcsességet adnak majd Neked.

Fiatal vagy még, sokat fogsz változni, minden jobb lesz majd :) Koncentrálj a tanulásra, saját magad szórakoztatására, mások segítésére, a családodra, szerezz be otthonra esetleg egy kis háziállatot, aki esetleg a lelki társad is lehet, ha nincs más! :)

Szia!

Először is az, hogy észrevetted, hogy nem tudsz kiállni magadért, már egy nagy előrelépés. Én azt javasolnám neked - saját tapasztalat alapján -, hogy írj blogot. Tudom, ez furcsa tanács, de nálam eléggé beválik. Leírod a hétköznapjaidat, mire hogy reagálsz - és visszaolvasván megállapítod, mit rontottál el, és eszedbe jut, hogy lett volna helyes reagálnod. Egy idő után elkezded magad kihívni az életre, elhatározod, hogy megerősödsz, és legközelebb kiállsz magadért, és végül is érdekes olvasni a saját fejlődésedet. Lépésről lépésre el tudsz így jutni (ez amúgy csak önismeret) odáig, hogy meg legyél elégedve a saját fellépéseddel. Ha nem is akarsz naplót írni/blogolni, legalább listákat írj, miben szeretnél megváltozni, mondjuk szerintem önmagában nem lenne túl célravezető. Tudatosítsd magadban, hogy nem vagy hülyébb, mint mások, és ha valaki megutál azért, mert van saját, különálló véleményed, akkor tojd le, mert nem értékes kapcsolat, sőt, csak a buta, primitív ember nem képes elfogadni mások nézőpontját.

Egyébként én is 100x ellenőrzöm, nálam van-e a kulcs, meg minden egyéb, de nem mások miatt, hanem magam miatt. Kicsit túlzásba vitted a megfelelni akarást - amikor már terhel, egy kicsit foglalkozz a saját lelkivilágoddal is. Ha meg annyira érdekel, haragszanak-e rád semmis dolgokért, mindig ott van a megbeszélés lehetősége. Akkora hibát nem véthetsz, hogy utána ne akarjanak veled szóba állni - az már az ő szegénységi bizonyítványa. Személy szerint én szeretem azt egy embernek, hogy képes kezdeményezni a feszültségoldást.

A pszichológus meg csak lehúzás lenne, én nem hiszek bennük... Akkor már inkább olvass Oshót.

Tyűha, a második egy remek ötletet adott!!! (blog) :)

Ez tényleg jó, én is blogolok, és sokat segít...

Idézeteket?

,,A bátorság nem a félelem hiánya, sokkal inkább a döntés, hogy van, ami fontosabb. Lehet, hogy a bátrak nem élnek örökké, de az, aki fél, egyáltalán nem él."

Szeretem a Neveletlen hercegnőt, möhöh.