Minden rossz párkapcsolatnak egyforma a forgatókönyve?

Na én pont ilyen vagyok. Annyiban szerencsés, hogy felismertem, és amikor láttam, hogy kezd eldurvulni a kapcsolat, léptem. Előtte olvastam a bántalmazásról szóló írásokat, néztem filmeket, az adott erőt.

Meg sajna egy új udvarló. Ezt nem kellett volna, egyik kapcsolatból zuhantam a másikba. De ő legalább nem bántalmaz, bár a hajlam benne is megvan :(

Nálam pont az ellenkezője alakult ki. A legkisebb hülyeségét nem bírtam elviselni azoknak a férfiaknak akikkel jártam. Egy hangosabb mondat után leléptem. Talán tudat alatt féltem, hogy olyan leszek mint az anyám, ha egyszer elkezdődik, akkor utána én is mindent lenyelek.

(amúgy soha nem volt nálunk fizika bántalmazás "csak" lelkiterror). Most igyekszem megtanulni vitatkozni, és felfogni, hogy a véleménykülönbség nem rossz dolog, meg lehet beszélni normálisan, lehet kompromisszumot kötni. Szerencsére találtam hozzá egy végtelen türelmes férfit. Csak megérte mindig lelépni, és várni a megfelelőre :)

Dehogy ugyanaz a forgatókönyve!

Eleve egy rossz párkapcsoalt NEM csak az lehet, hogy a férfi bántalmazza a nöt.

De egy olyan nö, aki ATTÒL gyenge, meg életképtelen, hogy nem áll mögötte a család, az nem ezért ilyen.

A legtöbb élekrevaló nö mögött NINCS család, saját maga oldja meg a problémáit, NEM pedig mások, akár család, akár sem.

Ha nem akarsz ugyanúgy járni, mint a családodban a nök többsége, akkor elöször tanulj meg önállóan élni, legyen végzettséged, olyan munkád, amiböl egyedül meg tudsz élni, állj ki a saját igazad mellett, és ne arra várj, hogy más majd eltart. Éppen ezért fontos, hogy tanulj meg önálló lenni, aki nem függ senkitöl.

Sürgösen felejtsd el azt, hogy a férj a családfenntartó, te meg csak a feleség. Aki ilyen gondolkodású, azzal nem érdemes kezdeni, egy JÓ kapcsolat alapfeltétele az egyenjogúság, ami NEM egyformaságot jelent, hanem azt, hogy mindkettönek ugyanannyi JOGA van a családot érintö kérdésekben dönteni, nincs olyan, hogy eltartó meg eltartott, hanem egy közösség.

A párkapcsolatban nem szabad olyannak lenni, hogy azért teszel valamit, mert a másik ezt akarja - vagy közösen döntötök (és te nem csak beleegyezel a békesség kedvéért), vagy ha nem megy, akkor megbeszélitek. Ha valaki elkezdi, hogy a másik kedvéért csinál olyasmit, ami NEKI nem jó, azzal megkezdte az önállóság feladását - és EZ vezet garantáltan utána a rossz párkapcsolathoz.

Nem egyforma a forgatókönyv, mivel nem csak egy fajta rossz párkapcsolat létezik. Azaz nem arról szól minden rossz párkapcsolat, hogy bántalmazzák a női felet. Mástól is elromolhat egy párkapcsolat.

Ha valaki gyenge akaratú, azt nem biztos, hogy annak köszöni, hogy nem áll mögötte a családja. Sőt, sokan attól erősödnek, hogy rá vannak kényszerülve az egyedül boldogulásra.

A bántalmazó kapcsolatok sem feltétlenül úgy kezdődnek, hogy a bántalmazott fél eleve akaratgyenge és életképtelen. Az önbizalom letörése szisztematikus, tehát szépen, lassan történik. Elkerülni az ilyet úgy lehet, hogy figyelni kell a jeleket. Például én menekülök a féltékenységi megnyilvánulásoktól, de másfajta jelek is vannak. Pl.:

[link]

Nem minden előjelből lesz fizikai bántalmazás, de ha szavakkal vernek, az sem jobb.