Ebben a családban mindig kívülálló lennék szerintetek?

Egy rövid kapcsolatból születtem, anyukám nevelt. Sajnos ő már nem él, azóta a nagyszüleimnél élek. Apukámmal tartom a kapcsolatot, pénzzel mindig támogatott, de ritkán találkozunk (havonta- kéthavonta egyszer pár órára) Van egy felesége, akitől egyszer már elvált, akkor jött össze anyukámmal, majd pár év múlva újraházasodtak. Született még egy gyerekük, volt már két közös. Szóval elég hülye helyzet ők édestestvérek, én meg vagyok közöttük. Velük nagyjából jól kijövök. A két fiú rendes, a nővéremmel vannak gondok, de végül is kibírható. A feleségével el szoktam normálisan beszélgetni, ő is normálisnak tűnik, mindig kedves volt velem. Apukámmal nincs olyan sok közös témánk, de megvagyunk.

A lényeg, hogy azt mondta költözzek hozzájuk, mert nagypapám beteges, nagyimnak gondoskodni kell róla. Látogathatom, segíthetek nekik, de jobb lenne nekem náluk. Nagyszüleim is azt mondták menjek. (nem kirakni akarnak, miattam mondták)

De félek, hogy a családjukban sosem lennék igazi tag, csak amolyan megtűrt, plusz személy.