Elmondtammi bánt, kiborultam, most nem beszélünk, hogy oldjam meg?
A férjemmel 5 éve vagyunk együtt, van egy másfél éves gyerekünk. Szeretjük egymást!
Vannak viták köztünk, semmi komoly, csakmiért nem oda tetted stb, de most kiborultam.
A férjem szüleinek van még egy gyerekük és nagyon megkülönböztetik kettejüket. A férjem nem lett gyengédségre nevelve, a tisztelet sem volt a szótárában,mióta együtt vagyunk sokat változott, de pl. olyan dolgokat nem tud, hogy megkáérdezze anyámat hogy érzi magát, mikor korházban fekszik, vagy esetleg eljöjjön velem látogatóba. A szülei sokkal hülyébb helyzetekbe hoznak bennünket, soha nem szóltam érte. Mindig a lányuk a jó és a szép, mi meg le vagyunk tojva, amivel nincs is gond, de ha valami bajuk van, akkor azt nekünk osztják ki feladatnak. nekem ez nagyon fáj. Sorolhatnám itt a dolgokat, de értelmetlen, hisz tudjátok miről van szó, nem én vagyok csak ebben a helyzetben.
Tegnap este, miután vacsoráztunk, elpakoltam stb, mondtam milyen fáradt vagyok, a gyerek is, anya is...azt mondta nemmiatta fáradtam el (célozva anyára, akimost sem dolgozni, sem nekem segíeni nem tud, hanemki kell szolgálni, ezért vagyok fáradt) ami részben igaz is, de így ezt a képembe vágni, amikor ő plusszban semmit nem tett hozzá a munkához, hogy valamit is többet segítsen,mert anya most nem tud, az nem jutott eszébe.
Kiborultam, elmondtam neki, hogy jó hogy az anyjáék fenekét ki kell nyalni és mosolyogni is hozzá, az enyém akimeg segít rajtunk,minden szempontból le van nézve, annyira nem képes, hogy megkáérdezze tőle, hogy van. Es kijött belőlem a fúria, csak mondtam és mondtam, hogy bunkónak nevelték és ő sem akarja, hogy az ő gyereke ilyen legyen stb, stb, stb
A férjem olyan ember aki hallgat, várja hogy befejezzem és aztán csend, addig amíg én engedek és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Csakhogy nem beszéljük a dolgokat át és bennem megmarad a tüske, ami a legközelebbi vitánál ismét megszúr és kijön belőlem.
Hogy oldjuk meg a helyzetet?
Úgy érzem igazam van, nem fogom visszavonni a szavaimat, ő meg tud mellettem hetekig úgy élni, mint két idegen, olyankor mintha nem lennének érzései.(ilyen az egész családja, hidegek, egy kedves szavuk nincs)
válasza:
válasza:Magam is megéltem ezeket a helyzeteket, amiről írsz, de egyet megjegyeztem: "A kilőtt nyilat, az eldobott követ és a kimondott szavakat nem lehet meg nem történtté tenni" Olyat soha nem mondtam a férjemnek, amivel vérig sérthettem.Bár te azt mondod, nem bántad meg, tehát holnap megismételnéd esetleg ugyanígy/?/ Hogy rideg a férjed, és az egész családja, ezt tudtad, mikor hozzámentél, tehát számíthattál rá, hogy ez probléma lesz köztetek. De ha van számos jó oldala, akkor az ember könnyebben számol ezzel a hibájával.
Most ingerült vagy, sőt, aggódó, anyukád miatt. Vágysz megértésre, együttérzésre, s mivel nem kapod meg, vagdalkozol meggondolatlanul.
Lehet, hogy magadat mérve a sógornődhöz, hátrányban érzed magad? Ezért ki nem mondottan, de utálod?
Én is éltem úgy a férjem mellett, hogy napokig/hetekig nem szóltunk egymáshoz, csak itt én hagytam abba a kommunikációt. Aztán mindig jött valami fontos dolog, amit csak együtt lehetett megoldani, s ő ilyenkor mindig kész volt, mert alapvetően egy jó ember. Most hallgathattok, de te végezd a szokásos dolgod nyugodtan, hogy ne fúriát lásson benned, hanem inkább azt, hogy szomorú, és valóban fáradt vagy. Ébredjen fel benne némi együttérzés.
De vigyázz, mert az ilyen emberek tűrnek-tűrnek, de ugyanilyen konokul lépnek is. Ha ez sem izgatna, akkor nem fogsz aggódni, de ha nem szeretnéd elveszíteni, akkor a családja ellen ne hangold! Nem kell minden harcot megvívnunk, mindig győznünk.Sajnos nyelni is meg kell tanulnunk. Az idő meg mindent kiforog, amikor fontosabb leszel neki, mint a /volt/ családja. De azt is kell látnia, hogy a nejem egy remek asszony.
Nem tudom megváltoztatni azt, ahonnan ő jött, azt sem amilyen nevelést kapott, tudtam, amikor jobban megismertem a szüleit. De ő odaadó ember és ritkán ugyan de együtt is tud velemérezni, viszont soha nem éreztem azt az igazi mély empátiát-
Nem érzemmagam semmilyen téren kevesebbnek mint a sógornőmék, de az utálatot jól érzed. Mint a tanulmányaimat nézve,mint emberileg, tisztességesebben élek és egyenesebb ember vagyok nála. Ők azok, akik irigyek ránk, ebből adódnak kellemetlenségek Pl. vegyétekmeg anyáéknak a gyógyszereket, mert ti olyan jól álltok stb.
Mikor kijön belőlem a fúria, akkor is elvégzem a dolgom, meleg vacsora várja a férjem és megkérdezemmilyen napja volt, ő hűvösen válaszol és ennyi. Már ma is hívott, hogy mi van a gyerekkel, de semmi bennsőséges...
Látja azt is, hogy fáradt vagyos, vagyis inkább elkeseredett, néhány hónappal ezelőtt volt egy ilyen "hisztim" amikor elmondtam neki, hogy boldogtalannak érzem magam, nem jött rá válasz...
válasza:Hát ,ez most nehéz ügy!
Mikor hozzámentél, akkor tudtad, hogy mit kapsz, nem? Felkészültél rá, elfogadtad....
Az szemet szúrt, hogy -változott- Amennyiben ő is akarta ezt, nem csak te, úgy le a kalappal, és ne légy türelmetlen, a világ sem két nap alatt lett teremtve.
Vita: ezzel óvatosan kell bánni, mert ha kigyót-békát kiabálsz, megsértheted, és akkor jaj mindennek... Lehet finoiman és barátságosan is előadni, teljesen megértelek, hogy neked a tköd tele van már, de ha úgy nézed, h milyen volt, és milyen lett, és esetleg milyen lehet még, akkor a helyedben várnék, és segítenék továbbfejlődni.
Nem értettem pontosan, hogy az anyukád otthon van nálatok, v kórházban. Lehet,h észre sem vetted, de nem foglalkoztál a férjeddel annyit, amennyit előtte, aztán meg írtad, hogy a férjed sosem volt a legneveltebb ember, lehet, hogy ő csak így tudta kifejezni, hogy hiányzol neki....
Ezekből ítélve azt mondanám, mielőtt ráüvöltesz számolj el 10ig, s utána borulj ki... lehet finomabban tálalod utána :)
Kitartást!
válasza:Az azért erős túlzás, hogy "elmondtad, mi bánt". Nekiestél a férjednek, és minősítetted azért, amilyen. Pedig ő mindig ilyen volt, a változás nem nála történt. Megértem, hogy vágynál az együttérzésére, támogatására, de ezt nem lehet szépen megbeszélni, "kérni őt", ahelyett, hogy hagyod magadban felgyűlni a tüskéket? Nehéz átállni rá, de ha valami bánt, rögtön mondd neki, és tárgyilagosan rámutatva arra, hogy mit vársz tőle.
"Magányos vagyok, te meg egy paraszt vagy, hogy nem veszed észre!" - "Magányos vagyok, törődj velem kérlek." - Látod a különbséget?
Igen, hogyne látnám. Kirobbantam, amikor azt válaszolta, hogy nemmiatta fáradok, hanem anyám miatt.
Az ő anyja miatt már többet fáradtam, a semmiért, mert annyit nemmondtak,hogy köszönöm, vagy pl. a segítségnyújtás se jött volna rosszul, ha mi voltunk bajban, egyik sem történt meg.
Neki estem, nem volt szép, de amit mondtam, az nemlégbőlkapott volt!
válasza:Előző vagyok. Nem azt mondtam, hogy nem jogos a felháborodásod, hanem hogy próbálj meg a kommunikációdon változtatni, mert azzal ahogy most csinálod, csak távolabb kerültök egymástól. Én is ilyen voltam egyébként, sokáig hagytam, hogy gyűljön a harag, aztán kirobbant nagyon durván, de ahogy az egyik előző válaszoló mondta, eldobott követ, kimondott szavakat nem lehet visszavonni. Nagy veszteség árán tanultam ezt meg. Ha fontos neked a házasságod, változtass magadon is.
(Ezt csupa jó szándékból mondom neked, sajnos nekem annak idején nem szólt senki, hogy bennem is van hiba, és fontos embert vesztettem el ennek hála :( )
válasza:Megoldani akarod a helyzetet, vagy azt szeretnéd hallani, hogy igazad van, jól tetted amit tettél, te vagy a jó, a párod rossz? A te oldaladon csak te tudsz változtatni, a férjed oldalán meg csak a férjed. Kezdeményezni viszont tudsz te is. Első körben én bocsánatot kérnék a helyedben a kirohanásért, hogy lebunkóztam, hogy minősítettem a családját, a neveltetését, és higgadtan elmondanám neki, hogy mit szeretnék. Ha tudod, hogy ilyen, akkor legközelebb mondd neki, hogy biztos jól esne anyukádnak, ha érdeklődne a hogyléte felől.
(Egyébként meg változtatni nem muszáj, de együtt lenni sem.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!