Bunkóság lenne most elköltözni? Nem bírok egy babával együtt élni

Ha édesanyád nem megy bele a költözésbe, sajnos, csak az édesapád léphet egy új gyerekelhelyezési perrel.

Ha nem megy bele, akkor apukád kérvényezze bíróságon a gyerekelhelyezés módosítását.

Én teljesen megértelek. Nekem hasonló volt a helyzetem, annyi, hogy én 17 éves voltam. Mindegy, a lényeg, hogy a testvéremre is rám is kihatással volt, hogy Édesanyám milyen lelkiállapotban volt éppen és mindig elvárta, hogy mi vigyázzunk a kistesónkra amíg Ő elvégzi a feladatait. (egész nap) Én megértettem valahol Őt is, de én úgy vélem, hogy egy anyának nem szabadna a saját feladatait a gyerekeinek átpasszolnia. Nekem van egy lányom mostmár, mellette is el tudom végezni a dolgaimat és ha születne később egy másik gyermekem nem várnám el, hogy Ő végezze el a házimunkát helyettem. Néha megkérném, hogy segítsen be, ez elképzelhető, de nem állandó rendszerességgel!

(15 leszek)) - akkor anyukádnál a helyed! Nehogy azt hidd, hogy neki sokkal jobb, most, hogy egyedül maradt egy kisbabával, és még te is ott akarod hagyni? Jobb lenne, ha többet segítenél neki, meg a babának is, a jó hangulat és a jó viszony is ki fog alakulni köztetek előbb-utóbb, de úgy soha, ha nincs empátiád, megértésed a saját édesanyád iránt. Egy kisbabával sokkal többet kell foglalkozni, mint egy nagylánnyal, aki magától fel tud öltözni, magától készít magának ennivalót, és magától jár a wc-re. Végtére is a baba a te testvéred, még ha csak féltestvéred is, és mit fog mondani rólad, ha 15 éves lesz úgy, mint te most, hogy otthagytad őt is, meg a közös édesanyátokat is a bajban. Na gondolkozz csak!

15 évesek tanácsolnak 15 éveseknek???

Nem vagyok 15. éves és a válaszok többsége sem 15. évesnek tűnik, miért gondolod?

Kimoderáltattatok, de a véleményem akkor is az, hogy suttyó az ilyen. Ott van az anyád, akit magára hagyott egy csecsemővel egy pasas. Azt gondolod, hogy olyan hű de könnyű az élete? Hogy boldog? Egy szerető családban is rothadtul fárasztó egy 3 hónapos csecsemővel, hát még úgy, hogy el is hagyták közben. Magadtól kéne segítened, nem pedig az anyádnak szólni, hogy csinálj meg valamit. A baba pedig a testvéred. Ennyire tudsz az anyád mellé állni, mikor bajban van? Gratulálok. Én bizony oda álltam amikor 10 éves voltam, és született egy húgom. és csináltam házimunkát, sőt pelenkáztam is, sőt elvittem sétáltatni is, hogy anyám pihenhessen. És az én lányom is pont 10 éves volt amikor született a testvére és bizony ő is rengeteget segít. Fürdet, etet, altat, pelenkázik, játszik, és örömmel teszi, mert szereti a testvérét, és mert szeret engem, és segíteni akar. Az pedig, hogy egy anya ne passzolja át a feladatát a gyerekének, egy nagyon buta felfogás, a mai elkényeztetett kis semmirekellők véleménye. Egy normális családban fel sem merülne ilyen kérdés. Menekülj csak az apádhoz, hagyd magára az anyádat, remélem a kis három hónapos bébiből sikerül majd egy empatikus, szerető, segítőkész gyermeket nevelni.