Hogyan költözzünk el a nagymamámtól?

Nagymamámat egyszerűen nem lehet elviselni és sajnos nemrég arra kényszerültünk,hogy hozzá költözzünk egy családtagommal. A probléma az,hogy folyamtosan csak szid minket, de állandóan. Ha valamit nem csinálunk meg., vagy nem úgy csináljuk,ahogy azt ő akarja, akkor azért, ha viszont teljesítjük az akaratát akkor pedig azért van megsértődve, mert akkor nem tud minket szidni. Keresi az alkalmakat,hogy belénk köthessen, mert tudja,hogy annyira felidegesít minket,hogy beszólunk neki, aztán ez jó ürügy arra,hogy utána egész nap az ágyban feküdjön sötét szobában és sajnáltassa magát. Szoktunk neki főzni, általában nem kér belőle, csak a saját főztjét hajlandó megenni, ha viszont nem főzünk akkor megjegyzést tesz,hogy nem törődünk vele. Ezek miatt mostanában nagyon megromlott a viszonyunk, pedig alapvetően nagyon nagyon szeretem, mert van egy jó oldala is. Most már olyan helyzetben vagyunk,hogy talán el tudunk költözni és szeretnénk is, mert már így is túl sokáig voltunk a nyakán, viszont amikor múltkor megemlítettük neki,hogy elköltöznénk, látszott rajta,hogy vérig van sértődve és nevetve elkezdte kérdezgetni,hogy mégis miből fogjuk kifizetni az albérletet és azt érezteti velünk,hogy mi erre úgy sem vagyunk képesek.Aztán még azt is előadta,hogy felment a vérnyomása és rosszul van, csak azért mert ezt megemlítettük.Szóval érezni lehet rajta,hogy akarja is,hogy elmenjünk mert idegesíti,hogy nem engedelmeskedünk neki mindenben, másrészt viszont nagyon ellenkezik, amikor szóba hozzuk az elköltözést. Már nagyon megbántuk,hogy egyáltalán hozzá költöztünk, bár akkor nem volt más választásunk, de most olyan mintha börtönben lennénk, nem tudunk szabadulni, mert lelkileg zsarol a rosszulléteivel és nem nagyon merjük egyedül hagyni.Mit tehetnénk,hogy ne boruljon ki és ne essen depresszióba ha elmegyünk?