Támogassam anyagilag Anyukámat, akkor is, ha még tanulok? Kötelességem?
Megpróbálom röviden összefoglalni a helyzetet.. 2 nappali szakon tanulok az egyetemen, majdnem kitűnő átlaggal. Tavaly novemberig dolgoztam (diákmunka), de mivel az egyik szakomból már csak fél év van hátra (szakdolgozat és nyelvvizsga), úgy gondoltam, hogy a tanulás most fontosabb, mint a pénzkeresés, emiatt nem vállaltam több munkát. A szüleim elváltak. Apukám minimálbérből él, de keményen dolgozik és devizahitelt fizet. Anyukám szintén, de ő kb. 150 ezer Ft-ot vagy többet keres havonta. A testvéremmel most vele élünk.. Én a suli miatt, mert a városi egyetemen tanulok, a testvéremet pedig Apukám küldte el, mert nem bírta nézni az otthoni tétlenségét.. Anyukámról annyit kell tudni, hogy kifolyik a kezéből a pénz.. A régi nagyvonalú életét próbálja még mindig élni, de a hitel és a panel rezsije miatt alig marad pénze. Nem hajlandó lemondani a műkörömről, a 6000 Ft-os fodrászról, a kozmetikusról és arról sem, hogy autóval járjon dolgozni. (Még a nekünk félretett pénzt is elköltötte a válás előtt. – Kb. 2 millió Ft) A testvérem egy naplopó. Egész nap a számítógép előtt ül vagy cigizik, nincs munkája mióta befejezte a sulit (6 hónap).. Nem is keresi.. nem is akar dolgozni.
Most úgy állunk, hogy ki akarják kapcsolni a villanyt, mert Anyukám nem tudta befizetni a 33 ezer Ft-os év végi elszámolást. Nekünk kellett kifizetni a testvéremmel.. Anyukám mindig bennünket, főként engem okol a saját hibája miatt.. Tőlem várja a segítséget! Ha pedig nem adok neki pénzt, azt mondja, hogy élősködöm.. és hogy takarodjak Apukámhoz. A testvérem persze mindebből okosan kimarad. Neki Anyukám sohasem mondja.. Az ösztöndíjam kb. 12 ezer Ft, de ez csak zsebpénz.. Ebből a pénzből próbálom összespórolni a nyelvvizsga és a vezetés árát. Ebből veszem a ruháimat, ebből etetem a macskámat.. ebből „élek”. Anyukám elvárja tőlem, hogy adjam neki oda ezt az összeget.. de nem tudom / akarom, mert akkor nem tudom befejezni az egyetemet. Nem lesz jövőm.. (A szüleimtől sosem vártam, hogy támogassanak anyagilag!!!) A minap is próbáltam Anyukámmal megértetni, hogy ha ezek nem lesznek meg, akkor hiába tanultam annyit. De mintha nem akarná felfogni. Mindig azzal jön, hogy ő ki*****ja a s*******et, és hogy csak a saját érdekeinket nézzünk, vele pedig senki sem foglalkozik. Szerinte egy 22 éves fiatalnak az a dolga, hogy tanuljon és dolgozzon iskola mellett (vagy dolgozzon) és ha együtt – ha külön él a szüleitől, támogatnia kell őket. Dolgozni most tényleg nem tudok elmenni az iskolák miatt. Novemberig volt, hogy végigmelóztam a hétvégét is. Erre majdnem ráment a párkapcsolatom és Anyukám is folyton csesztetett, hogy alig voltam otthon és hogy alig segítettem. A házimunka 65-70%-át én végzem, mamám főz ránk, a testvérem semmit sem csinál, de Anyukám még ennél is többet vár el tőlem! Régebben még a barátomat is megpróbálta ellenem hangolni. Amikor felhoztam, hogy kollégiumba kellene költöznöm, majdnem rám rúgta az ajtót.. hogy itt akarom hagyni ebben a helyzetben. Talán Apukámhoz kellene költöznöm, de őt sem akarom addig leterhelni, amíg nincs diákmunkám a nyárra, mert nem biztos az állása. A barátommal pedig még nem tudunk összeköltözni, mert ő is tanul.. Mit kellene tennem, hogy egy kicsit nyugodtabb legyen az életem? Segítsem Anyukámat anyagilag vagy egy idő után már ez sem lesz neki elég? Kötelességem őt támogatni?
Elég szomorú volt elolvasni!
Én azt nem értem az ilyen szülőknél hogy elvárják hogy adj haza pénzt úgy hogy nem dolgozol (és még nagy lábon él anyád). MEg amúgy is MIBŐL?
Sajnos nekem is volt ilyen tapasztalatom
És a legbosszantóbb hogy te vagy a g*ci ahogy éltek (anyud gondolata szerint) és le merném fogadni hogy tesod pedig a szent lehet a családban
Én az ilyen szülőre azt mondanám hogy a saját gyerekét akarja kihasználni
Bocs hogy ezt mondom de ez undorító amikor a saját anyád használna ki
Ó, nálunk ugyanez volt. Most például azt kaptam meg, hogy mivel végül otthagyom az egyetemet, mennyire kiszúrok velük, mert így nem számítunk nagycsaládosnak és a húgom nem kap emelt szoctámot. Meg a csp is csökken (az egyébként már csak 21 éves korig jár ha tanulsz, akkor is).
De amikor az elején ez ment és leléptem, a diákhitel volt a megoldás. Neked is ezt tudom javasolni. Vedd fel erre a fél évre a havi 40 ezret és jelentkezz kollégiumba. A diákhitel és az ösztöndíj elég a havi megélhetésed fedezésére, és diploma után lesz egy 200 ezres hiteled, gond nélkül akár egy éven belül vissza tudod fizetni.
Nekem az első évre kellett, akkor 300 ezret vettem fel, és közben folyamatosan törlesztgettem apránként, most már alig van belőle :) Szóval ne parázz, ilyen esetben nyugodtan vedd fel, aztán majd igyekezz minél előbb visszafizetni, hogy ne legyen túl sok kamat rajta. Bár valószínű mindenképp kevesebbet buksz, mintha mindig minden pénzed leadnád anyukádnak..
ma 10:32
tehát azért mert az anyuka úgy dönt hogy a műköröm és a kocsival szaladgálás fontosabb mint a számlák fizetése a kérdező a hibás? vagy azért mert a hazimunka több mint felét ő végzi el a testvére meg él mint marci hevesen kötellessége elmennie dolgozni hogy mindezt támogassa? egyetlen mondatoddal értek csak egyet: el lehet menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!