Magam mentsem vagy segítsek édesanyámnak?
Édesapám időszakos alkoholista. 3-4 hónapig masszívan iszik, megállás nélkül, akkor bekövetkezik valami szerencsétlenség (legutóbb részegen eltörte a lábát) és akkor van 3-4 tiszta hónap. Aztán indul megint. Édesanyám tűri, nem akarja felbontani a családot, mert van két kistestvérünk. Szóval a válás nem opció nála... Sajnos. Én bentlakásban élek, de sokat vagyok itthon is, most például vakáció lévén. Ha apám iszik akkor egy csomó marhaságot hord össze, amit ép ésszel nem lehet kibírni... Termászetesen pénzt nem keres, alig van mit enni, stb. Édesanyám legutóbb gyomorproblémákkal küszködött, valószínűleg ideg alapon szerezte. Én oda jutottam, hogyha apám részegen jön haza, akkor elmegyek a közeléből. Ha nem hallom és nem látom akkor valamelyest sikerül lenyugodni. De édesanyám minden percében vele van, hallgatja a sok marhaságot, masszírozza a lábát, mert hogy fáj neki stb. A szemünk előtt issza halálra magát, mert már jópár éve megmondták, hogy megitta a részét egy életre. Minden marhaságot megiszik, mezőgazdasági etil alkoholtól kezdve orvosi szeszig... Megőrülök mellette. Ha józan akkor a legjobb apa, és ezt nem elfogultságból mondom... Nem szeretném elveszíteni semmilyen módon. De ha iszik akkor őrjítő. Elvonón volt 2-szer, de rövid hatása volt.
Nem tudom mit csináljak... Ha én itthagyom a házat az nekem megoldás, de nem akarok két szülőt elveszíteni egyszerre. Ha meg anyát segítem, akkor idegeskedés az egész napom. Igyekszek anyát kimozdítani otthonról, a múltkor találtam neki valami alkalmi munkát és láttam rajta, hogy örül hogy kiszabadulhat a házból. De sajnos ez nem jön össze mindig és már elegem van, hogy szegényt mindig kisírt szemekkel találom cérnaszálon táncoló idegekkel. Válásról hallani sem akar, szóval ezt az opciót hanyagoljátok. Más épész megoldást tudtok-e?
Már leírtam egy másik kérdésben, de természetesen le lettem pontozva: az alkoholizmus is ugyanolyan betegség, mint mondjuk a nátha.
Édesapád nem tehet róla, hogy beteg. Mikor józan, akkor üljetek le vele komolyan beszélgetni, hogy egészségét és a családját, akiket szeret, ne dobja el. Ha már 2x is volt elvonón, akkor sok esély van rá, hogy megint megpróbálja. Nem tudom, milyen kezelésben volt része, de ilyen súlyos helyzetben nem elég egy pár hónapos pszichiátriai kezelés. Fogadjatok mellé pszichológust az elvonó után is. Gyógyszereket is kell szednie, és sokat beszélgetni egy szakemberrel. Csak így lenne hosszútávú hatása.
Nos, mindig megpróbálkozok vele józanul beszélni, olyankor elhessegeti a témát, hogy ő jól van. Úgy tűnik, mintha szégyellné. Elvonóra többet nem akar menni, mert az ő szemében masszív kínzás amit ott végeznek, a kórházakat is utálja. Szerintem retteg is tőlük. Pszichológus/pszichiáter nem lenne rossz, bár szerintem elutasítaná. Viszont sajnos nincs keret erre, többmilliós tartozások és a napról napra való élés mellett...
Köszönöm a válaszod, örülök, hogy valaki olyan is írt, akinek nem az első reakciója a válás. Esetleg ha van kedved írj még arról hogyan lehet viselkedni betegként egy alkoholistával, úgy hogy közben te ne őrülj meg, vagy hogyan lehetne meggyőzni az alkohol elhagyárásól. Én úgy érzem, hogy mindennel próbálkoztunk, de hátha van még valamilyen segítséged. Reménykedek.
A pszichiáter, és egy pszichológus is olyan orvos, mint bármelyik. Tehát ingyen igénybe vehető. Érdeklődjetek a háziorvosnál.
Mond el neki, hogy mennyire jó apa, és mennyire szeretitek, amikor józan, gondoljon édesanyádra, aki mennyire szereti őt ennyi év házasság után is. Képzelje csak el, mennyi mindent tett már azért, hogy elveszítse a család szeretetét, hiszen amikor iszik, akkor gyűlölitek őt. Ha anyukád nem szeretné ennyire, akkor rég elhagyta volna, mert elviselhetetlen. Ő nem szeret titeket? Ha szeret, félreteszi a kórház iránti utálatát. Senki nem szereti a kórházakat, de annak érdekében, hogy boldog és HOSSZÚ életetek legyen, tegye ezt félre. Saját érdeke is, hogy meggyógyuljon, egészséges legyen. Ilyeneket mondj neki, a szeretetet és a családot hangsúlyozd neki.
Persze, megint lepontoztak:)
Sajnálom, hogy sok ember mennyire buta, és nem gondolkozik. Ha valaki sokat iszik, akkor egyből fuuj mocskos részeges alkoholista, egyből el kell válni, el kell hagyni, el kell tőle fordulni... Nem fogja fel senki, hogy ez egy BETEGSÉG, amiről nem tehet. Az a legrosszabb amit tehetünk, hogy ilyenkor elfordulunk a betegtől.
Sajnos, amivel segíteni lehet, az az, ha nem segítetek. Pár hónapja olvastam egy jó cikket a Magyar Narancsban arról, hogy a családtagok többet segíthetnek, mint gondolnák. De ez nem az, ha folyton rettegve állnak a függő családtagjuk mögött. Ő nem fog változtatni, mert mindig lesz, aki érte, helyette aggódik. Tapasztalnia kell, hogy magára maradt, és neki kell lépnie. Tapasztalatból tudom (nem alkoholizmus, más), milyen borzasztó nehéz ez. Itt van egy link alkoholisták családtagjainak: [link]
Vegyétek fel velük a kapcsolatot, nagyon fontos. Közösségben lesztek, megértenek, támogatnak titeket.
Sok sikert!
persze, a családot elhagyni nagyon csúnya dolog, viszont senki nem várhatja el tőled (tőletek), hogy a saját életetek dobjátok a kukába más miatt. Nem veheted más gondját, baját a saját nyakadba, mert tönkreteszed magad.
Meg kell próbálni segíteni neki, de nem szabad mindent alárendelni neki. Fiatal vagy, előtted az élet, van lehetőséged valami jót teremteni, ne engedd, hogy ezt idejekorán elvegyék tőled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!