Ti csődként fognátok fel, ha a gyerek az apjával szeretne maradni válás után? Mit tennétek a helyemben, benne maradnátok a házasságban?

Ne maradj a gyerek miatt!

Egyáltalán nem csőd. Maradjon az apjával. Te kezdj új életet. Ezt el kell fogadni, pont akkor lennél önző, ha a gyerek akarata ellenére akarnád magad mellett tartani! Kezdj nyugodtan új életet és hidd el, a kisfiadnak is jót teszel, te ezzel nem leszel rossz szülő, ellenkezőleg! Sokakból hiányzik az önzetlenség és csak azért marakodnak a gyereken, hogy egymást bántsák. A gyerekre kell hallgatni.

Ha a házasságod jóvátehetetlenül megromlott, akkor inkább válj el, mintsem bármiféle ürüggyel kínlódj a kapcsolatban.

Azt pedig tudomásul kell venni, hogy vannak olyan gyerekek, akik az édesapjukhoz erősebben kötődnek, mint az édesanyjukhoz. Nem kell ezt katasztrófának tekinteni, egyszerűen tudomásul kell venni. Ha te mindenáron el akarod választani egymástól a fiadat és az édesapját, akkor csak annyit érsz el vele, hogy meggyűlöl a fiad egy életre (a férjed is) és pokollá teszitek egymás életét.

A gyerek ahhoz kötődik, aki szereti, aki törődik vele, aki érzelmi biztonásgot jelent neki, aki elérhető a számára és akiben megbízik. Ezek mind-mind lelki dolgok, nagyon mély és erős kötelékek alapjai, és pici gyerek korban alakulnak ki.

Nem csőd ez, csak inkább figyelmeztetés - neked. Ha szülni akarsz, akkor szülj, és neveld a gyerekedet, de ha fél éves korában lerúgod, mert rohansz vissza dolgozni, akkor ne csodálkozz azon, hogy nem kötődik hozzád. De ne is követeld nagyobb korában, hogy hozzád kötődjön!

Nem maradnék a gyerek miatt. Fizteném a gyerektartást és elmennék egy pszichológushoz. Új életet mindig lehet kezdeni, ha tudod, hogy a régiben hol követted el a hibákat.

Egy 6 éves gyereknek nagyon is van beleszóláési joga abba, hogy hol és kinél akar maradni. A bíróság is megkérdezheti, ill. egy gyermekpszichiáter-szakértő vagy gyermekpszichológus-szakértő megvizsgálhatja a gyereket, és az tutira el tudja dönteni, hogy kihez kötődik érzelmileg erősebben a gyerek.

Ez számít, és az, hogy anyagilag el tudja tartani, semmi más nem.

"ha fél éves korában lerúgod, mert rohansz vissza dolgozni, akkor ne csodálkozz azon, hogy nem kötődik hozzád"

ez de primitív válasz volt... lehet, hogy nem tűnt fel neked, de nincs olyan gyerek, akivel mindkét szülője otthon volt egész gyerekkorában, mert dolgozni is kell, akkor szerinted nincs olyan gyerek, aki mindkét szülőhöz kötődne? én egyformán kötődöm hozzájuk.

Kedves 14. hozzászóló!

Engem 2 hónappal a 14. szülinapom előtt nem akart meghallgatni a bíróság,úgyhogy ezt talán felejtsd el(mármint az általánosítást),hogy mindenütt meghallgatják a gyerekeket.(Nem vitát akarok szítani!)

A kérdésre válaszolva pedig:

Ha az apjával maradna hagyd,legyen így.Meg lehet egyezni és normálisan is el lehet válni, így is része maradsz az életének,efelől ne aggódj! Nem akarlak hiú reményekbe ringatni,de később még az is lehet,hogy téged választ.Ha apuka megbízható,és te is megbízol benne, nyugodtan hagyd rá. Azzal,ha pereskedsz és harcolsz a felügyeleti jogért(értsd: egyúttal a gyereked akarata ellen),az nem lesz hálás dolog. Szélsőséges esetben az is előfordulhat,hogy a fiad utál meg érte.

Sok erőt,és kitartást mindezekhez, de hidd el, hogy végig lehet csinálni normálisan!

Ehhez az az egy kell,hogy mindig,MINDIG amikor bepöccennél, vagy apuka pöccenne be és egymás torkának ugranátok a másik nyugtassa le az illetőt, és MINDEN elé a gyereket helyezzétek!

Anno felelősséget vállaltatok érte, tegyétek ezt most is!