Ti hazaköltöznétek ebben a helyzetben?

Jelenleg albérletben élünk a kisfiunkkal hárman. Férjem ki akar menni szerencsét próbálni külföldre, mert szerinte itt nincs jövőnk. Úgy tervezi, hogy pár hónapon belül mi is követjük. Én ettől az egésztől nagyon félek, mert itt van egzisztenciája, eltart minket. De neki ez kevés, mert nem tudunk lakást, házat venni. Szóval az a terve, hogy addig a szüleimhez költöztet minket. Engem ettől a hideg is kiráz, mert apámat kizárt, hogy elviselem egy fedél alatt. Nagyon nehéz és agresszív ember. Két napot töltöttem ott a férjem nélkül a gyerekkel és akkor is megfenyegetett, hogy megver. 31 éves vagyok. Én elképzelhetetlennek tartom a a szitut, hogy a gyerekkel odaköltözzek, tiszta idegbaj lennék. Amúgy jóban vagyunk, de csak úgy, ha látogatóba megyünk. Anyukámmal nagyon jó a kapcsolatom. Benne csak azt nem értettem, hogy miért tűrte egy életen át apám viselkedését, mert vele sem a legszebben viselkedett, viselkedik a mai napig. Képes mások előtt megalázni. Férjem azt mondja, ennyi áldozatot megér, hogy jobb életünk legyen. (Hogy pár hónapot ott vagyok a gyerekkel) Emellett attól is félek, hogy hazajön, mert nem találja a szerencséjét, és ott ragadunk gyerekestül én meg bekattanok. Mit csinálnátok?