Ti hazaköltöznétek ebben a helyzetben?
Semmiképpen nem költöznék oda, felelőtlenség lenne, ezt a férjednek is meg kéne értenie. Amúgy meg hogyan óvja ő a saját családját, ha a feleségét és gyerekét egy agresszív emberhez küldené, aki bármikor bánthatja őket?
Maradjatok albérletbe. Amúgy gondolom külföldön ő is dolgozna, tehát keresne vagyis lenne miből fizetni az albérletet és mivel külföldön jobb a kereset, így tudnátok félre is tenni.
Nem tudom mennyi idős a gyereketek, ha gyesen vagy vele otthon, esetleg próbáljátok meg a bölcsit és menj vissza dolgozni vagy ha nem olyan kicsi már, akkor meg keresgélj munkát és nem lesz gond az albérlet fizetésével.
De ha apukád nem is ütne-verne benneteket, de a folyamatos veszekedéssel teli légkör és az, hogy te rettegsz, az a gyereketekre sem lenne jó hatással. Szóval semmiképpen se költözzetek oda!
Bennem is az merült fel, ami az 5. válaszadóban.
Ő eldönti, hogy ti milyen áldozatot vállaljatok azért, amiért Ő kimegy, mert az itteni lehetőségeivel Ő nem elégedett.
Az egy dolog, hogy a magyar embernek semmi nem elég jó, de amikor nem az éhhalál fenyeget titeket, és van egy biztos egzisztenciája, akkor mit pattog és rendelkezik ő egyedül hármótok felől?
Miből akar kimenni és ellátni ott magát, ha még munka sincs, mert akkor megy ki "szerencsét próbálni"? Feléli a tartalékaitokat, azért kell felmondani az albérletet? Szerintem a kedves férjed túl nagyot álmodott. Ha ilyen fontos lenne a saját ház (na persze, biztosan az sarkallja arra, hogy hagyja ott a családját), akkor a babavállalás előtt el lehetett volna kezdeni megteremteni a rávalót...
"Menjetek külföldre, ott minden pöpec" - Ezt skandálja mindenki (megjegyzem, sokan itthonról), aztán hány embernek tört bele a bicskája, hány család hullott szét miatta? Én elsősorban ettől tartanék, nem is attól, hogy milyen lesz nektek otthon.
Másik meg, amit még nem említettek a válaszolók:
" (Hogy pár hónapot ott vagyok a gyerekkel) "
Jaj hagyjuk már, ha be is jönne (ehhez nagyon jól kellene a férjednek 1-2 idegen nyelvet beszélnie + szakmája kéne hogy legyen!), akkor sem pár hónap lesz, inkább pár év!
Több a fizu, de több a költség is, még ha 10-en laknak 1 szobás munkásszállóban és csak 2x eszik egy nap! A többi, adminisztratív költségről meg ne is beszéljünk...
Annyira könnyen kimenne boldog-boldogtalan "szerencsét próbálni", ezt meg nem veszik figyelembe. Ezek mellett az albérletben maradás szerintem sokkal jobb döntés lenne...
Köszönöm a válaszokat! Mindenki kapta a zöld kezet! Apámról még annyit, hogy az unokáját imádja, biztos nem bántaná. Emellett tisztában vagyok vele, hogy nekem is rossz természetem van. Ha pl. anyámat piszkálja, nem tudom szó nélkül hagyni, vagy ha ok nélkül agresszív attól ki vagyok. És van az a mondás ugye, hogy két dudás egy csárdában nem fér meg.
Külföldön való új élet kezdésétől nagyon idegenkedem, mert már én is neki indultam. Erős alapszintű angol nyelvtudással egy takarítói állásba sem vettek fel, igaz ott nem a nyelvtudásom miatt nem vettek fel.Tudom, milyen kinn egyedül idegenben. És mennyire nehéz boldogulni. Szóval én azt gondolom, reálisan látom a helyzetet. Kisfiam most 9 hónapos, emiatt nem dolgozom. A másik meg, hogy nem szeretnénk sokat várni a tesóval. Amúgy a férjem nagyon jó ember, nagyon szeretjük egymást. Örülök, hogy ilyen ember jutott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!