Akiknek nem olyan a karácsony mint szeretnék. Álmodoztok róla hogy egyszer hátha jó lesz?

Én már a megvalósításnál tarok.Nekünk mindig torokszorító karácsonyaink voltak,hol ezért,hol azért.Akkor mindig olyanról álmodoztam,amilyen a filmekben van.Mostanra a családommal próbálok mindent jól csinálni.Nem görcsölünk,de azért legyen mindenkinek meglepetés,meghitt gyertyagyújtás,énekelgetés.Már reggel úgy ébredtünk,hogy ma karácsony van,ebben a hangulatban teszünk-veszünk.Mindjárt ébred a gyerkőc,azután díszítjük a fát.Semmi hókusz-pókusz,csak a szeretet.Kívánom,hogy a te álmaid is valóra váljanak.Most pedig élvezd ki minden pillanatát a nagymamáddal töltött időnek,mert az ugyanolyan értékes,mintha már saját családod lenne!

Békés boldog ünnepet!

Nekem is ilyen karácsonyaim voltak, apám alkesz, minden karácsony egy kész roncs... aztán lett egy párom, karácsonykor hagyott el, kész, utáltam az egészet.

Hosszú éveknek kellett eltelni ahhoz, hogy most már külön, férjjel és gyerekekkel, tökéletes a karácsony, nyugodt és szeretettel teli. Tavaly volt az első ilyen, idén már boldogan vártam, és olyan jó, most is nyugi van és lazaság, a kaja készül, a fa csillog, az ajándékok alatta várnak.

Álmodozásnak nem nevezném azt amikor erre gondoltam anno, inkább célként fogtam fel, amit azóta a saját családommal minden évben tökéletesen megvalósítunk.

Mindig azt mondom, hogy a negatív élmény is "hasznos", hisz tudjuk, hogy mit hogy ne csináljunk soha....

Hajjaj, nekem is ez a tervem, ha majd saját családom lesz, mindent másképp csinálok, mint nálunk volt.

Nálunk nem volt semmi karácsonyi felkészülés, mások már hetekkel korábban feldíszítik a lakást, adventi koszorút vesznek, a gyerekekkel beszélgetnek az ünnepről, lélekben is rákészülnek.

Nálunk volt, hogy enni alig volt mit, na nem azért, mintha anyagi problémák lettek volna, egyszerűen csak lusták voltak a szüleim főzni, vagy rendesen bevásárolni, volt, hogy csak héjában sült krumpli volt.

Tök igénytelenül odaadták az ajándékomat, valami ócska hétköznapi otthoni cuccban, és ennyi volt a karácsony. Igazi fenyő volt, amíg kicsik voltunk tesómmal, majd műfenyő volt egy ideig, aztán már az se. És már ajándék se, ahogy nagyobbak lettünk.

Sőt, apám mindig hangoztatja, hogy ő nem szereti a karácsonyt, kb. lenézi azokat az embereket, akik ilyenkor meghitten ünnepelnek.

Én azt szeretném majd, ha ilyenkor szépen felöltöznénk a saját családommal, finom, ünnepi ételeket ennénk. Az asztal gyönyörűen megterítve, az ünnepi pillanatok megörökítve, karácsonyfa, szeretet, lágy dallamok, csillagszóró.

nekem akkor lenne teljes a karácsonyom, ha még élnének a nagyszüleim. imádtam azokat az időket, a készülődést, a süti illatát, a halászlét, a szép fát, amit mindig én díszítettem.

nem álmodozok, mivel nincs értelme.