Én vagyok akkor hülye? Vagy ilyet tényleg nem illik? Ti mit csináltatok volna?
Hosszú történet...
A másodunokatesómnak 6 hetes a kislánya. A lány egyedül vállalta a babát, az apuka még terhesen elhagyta őt, tehát most a baba, a másodunokatesóm, és neki az anyukája (a nagymama) és egy fedél alatt.
Elmentem őket meglátogatni, hellyel-közzel tartjuk a kapcsolatot, se sosem voltunk "barátnők". Beszélgettünk, babáztunk, estefelé hazajött a nagymama, és elkezdte mondani, hogy még ne kapott fizetést. Hosszasan ecsetelte, és panaszolta, hogy 500 forintja sincsen egy kiló kenyérre, és ha hiszem, ha nem, ma még csak egy jól megcukrozott teát ivott. Kérdeztem, mikor jön a fizetés, azt mondta, bármelyik nap megérkezhet, de addig mi lesz. Végül adtam neki 3 ezer forintot, mondván majd visszaadják, ha megjött a pénz. El is szaladt vásárolni, vett felvágottat, 2 kiló kenyeret, és egy doboz cigit...
2 nap múlva visszakaptam a pénzemet, ezzel azt hittem lezárult a történet. 1 hét múlva megint találkoztunk, vittem fel nekik babaruhákat, anyuka megint csak gondterhes arccal robban haza, hogy meg akarta nézni az egyenlegét, és 124 forint van a kártyáján, sürgősen fel is fogja hívni a bankot, meg legközelebb azonnal leveszi egyben a fizetését, mert a szemét bank ellopja, és most nem lesz mit enni, el kell adniuk a CD-s rádiót... Természetesen a cigaretta ott volt az asztalon. Együttérzően próbáltam vigasztalni, tanácsoltam, váltson bankot, aminek jobbak a konstrukciói, még fel is ajánlottam, utánajárok, hol a legkedvezőbbek a feltételek. Erre kissé mogorván, célzás jelleggel mondta a nő, hogy "mostmár ideje lesz tényleg a pihenésnek... köszönjük, hogy jöttél!".
Most komolyan, mit kellett volna tennem? Vittem nekik egy csomó gyerekholmit, ami nekünk már nem kell, amikor egyszer kellett SOS-be, adtam, de könyörgöm, én is egyedül nevelem a fiamat, ki vagyok számolva, nem vagyok hitelintézet! Egyébként meg úgy gondolom, akinek van pénze cigarettára, annak ételre is legyen! Egyébként a kisbabának mindene megvan, semmiben nem szenved hiányt, de akkor is, már másodszor játszották be ezt....
Eleve nem illetlen dolog a család pénzügyeit egy vendég előtt kitárgyalni? Ti mit tettetek volna?
Nem, nem más tészta!
A cigi egy luxuscikk, nem kötelező megvenni, akkor mégis hogyan fordulhat elő, hogy egy kiló kenyeret nem vesz, de cigit meg igen?
Nem értem, hogy aki olyan kevés pénzből él, hogy kajára sem futja az minek vállal be egy gyereket, alapból hátrányos, mert nincs szerencsétlennek apja, ez egész életében nyomot fog hagyni, de még cigifüstben is él, ráadásul szegény körülmények között.
Áhh, nem értem én ezeket a mai nőket.
Én is mindig ezt mondom, bár valahol benne van a függőség is sajnos. Bár leszokhatna, ismerősöm 30. év után szokott le.
Egyszerűen csak pénzt akartak tőled kérni, hogy jusson mindkettőre.
Egy közeli ismerös járt úgy, hogy eleinte csak igy célozgattak, hogy "éppen" nem jött meg a pénz meg hasonlók, ö adott kölcsön - nem sokat, csak 1-2-3 ezret pár napra, amit vissza is kapott. Aztán egyszer csak azzal jöttek - mármintaz ismerösöm elött "tudta meg a család" -, hogy ha nem fizetnek be X (több 10ezres nagyágrendü) összeget, akkor nagy baj van, mert valami lemaradásuk volt.
Az ismerös természetesen kisegitette öket, mert azt gondolta, hogy ha eddig visszaadták, akkor nyugodtan adhat nekik.
Meglepö módon ezután csak panaszt hallott, hogy nem jln a fizetés, stb, és "egyelöre" nem tudják visszaadni, mert éppen csak kajára van gy kevés.
Aztán egyzsercsak kiderült, amikor legközelebb ment volna megint visszakérni a pénzt, hogy idöközben elköltöztem és nem is tudja senki, hogy hová.
Szóval jól tetted, és nem véletlen tárgyalták elötted a pénzügyeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!