Hogyan győzzem meg a szüleimet, hogy ne szórják el felesleges dolgokra a pénzt?

Ha le tudtok ülni és hallgatnak rád, az jó kezdet.

Milyen felesleges dolgot vesznek?

Én is elég költekezős vagyok, nekem az jött be hogy megvan napi x összeg, annál többet nem költhetek. Nem is viszem magammal mindig a kártyámat, csak egy kis kp-t.

Első vagyok: de igen :-)

Nagyon szegények voltunk egész életemben, és amikor én jó helyzetbe kerültem elkapott a gépszíj.

Felismertem a hibámat, próbálok tenni ellene. Tanulom hogy hogy kell bánni a pénzzel. Igen, sajnos most felnőtt fejjel, mert a szüleim sosem beszéltek ilyen dolgokról, az a felnőttekre tartozott.

De nem iszom/dohányzom el a kajapénzt, sosem voltam elmaradva számláva.

De nem nyivákolok, nem szidok senkit. 3an élünk havi 500-ból, 300at (néha többet) félreteszünk minden hónapban.

Ja, és még annyi: sosem értettem, miért panaszkodnak az emberek hogy nincs munka meg hogy nem lehet munka mellett tanulni vagy tanulás mellett dolgozni.

16 éves korom óta dolgozok, a fizetésem 19 éves koromig anyukám számlájára ment. Akkor költöztem el, dolgoztam 2 helyen és mellette szereztem a meglévő angol mellé még 2 nyelvvizsgát.

Ha nekem van munkám, én tudok tanulni akkor más miért nem?

Én nem úgy születtem hogy tudok bánni a pénzzel, meg kellett tanulnom ezt is. Ennyi.

OFF: "Ha nekem van munkám, én tudok tanulni akkor más miért nem?" Mert nem vagyunk egyformák.

ON: szembesítsd őket a dologgal, hogy mennyi felesleges dolgot vesznek, pl minden ilyen dolog megvétele után kérdezd meg őket, hogy mennyi pénz maradt akkor a hónap végéig vagy a számlákat ugye már kifizették, ilyenek. Nem tudom, hogyan lehetne még rájuk hatni, mindenesetre az tény, hogy nem Te vagy aki megkeresi és ezzel visszaélhetnek, mondhatják könnyen, hogy semmi közöd hozzá.

Miért szégyellné magát az első válaszoló????

Kinek mi köze a pénztárcájához?

Én is rossz körülmények között nőttem fel, 18 éves korom óta güriztem és tanultam. Meg tudom becsülni, amim van, de igenis szeretem megvenni magamnak azt, amit szeretnék. MERT nem felejtek el élni és mert az én dolgom, hova teszem a pénzem. Mint ahogy az első válaszoló dolga, hogy ő hova teszi.

Kérdező!

Fontos kérdés, mi a felesleges dolog? Ami számodra felesleges, számukra is?

Hány éves vagy?

És amikor beszélgetsz velük, mit gondolnak a dolgokról?

Nehéz kérdés, mivel ez az ő pénzük, valójában rájuk tartozik, hogy amit megkeresnek, azt mire költik. Tehát ha azt mondják, hogy amíg van kaja az asztalon és cipő a lábadon, addig semmi közöd hozzá, sajnos igazat kell adni nekik.

Azt lehet, hogy megpróbálod a konkrét esetekben felvetni, hogy tényleg szükség van az adott dologra? Idővel talán már előre felvetődik bennük a kérdés. De pusztán azzal, hogy néha leültök beszélni, valószínűleg nem sok eredményt fogsz elérni, mert nem várásláskor fog eszükbe jutni, amit mondtál. Ezért kell vásárláskor mondani: idővel kvázi feltételes reflexszé válik, hogy ha levesznek valamit a polcról, az első gondolatuk az lesz: "tényleg szükségem van erre?"