Laknátok hosszú távon anyósotokkal?
Mi a Párommal városban élünk, van egy 65nm-es lakásunk, a szülei innen 60-70km-re laknak egy faluban.
Nagyon nincsenek jó anyagi helyzetben és hát mi sem dúskálunk a pénzben. Párom szeretné, hogy eladjuk a lakást (már van is rá vevő) és leköltözzünk anyósomékhoz, mivel az nagyon nagy ház. (2db fürdő, 2 konyha, 2 spájz, egy nappali, 4 szoba)
Nagyon szeretem anyósomat, de hogy ha jön a gyerek nem nagyon szeretném, hogy beleavatkozzon a nevelésébe, mármint ne úgy, hogy teljesen.
Ti hogyan állnátok ehhez a dologhoz?
Milyen viszonyotok van anyósotokkal?
Nem, rövid távon sem!
És annak ellenére, hogy - bár még nem hivatalos anyós -, de jó viszonyom van vele. Talán pont ezért, hogy ez ne romoljon meg - mert akaratlanul is konfrontálódik az ember, még a saját szüleivel is, bárkivel, akivel együtt kell élnie! Ez már csak így megy...
Csak úgy eszembe jutott: miért nem anyósodék adják el az ő nagy házukat? Vehetnének egy kisebbet. Tudom, manapság nehéz eladni,de meg lehetne próbálni.
Amúgy nem laknák velük. Bírom őket, jó a viszonyunk, de nagyon különbözőek vagyunk.
Abszolút jó a kapcsolatunk.
Mondjuk sosem úgy terveztem, hogy anyóssal fogok együtt élni (anya és mama finoman szólva is marták egymást annak idején...), de így alakult, és igazából nekünk annyira bejött, hogy most már akkor sem költöznénk, ha megtehetnénk. Nálunk egyébként közös a konyha és a fürdő is.
De ezt mindenkinek magának kell tudni eldönteni, mert nem egyformán tudunk alkalmazkodni, meg nem mindenkinek lehet normális anyósa/menye, úgyhogy az együttlakás mindenképp kockázatos valami. Az is lehet, hogy jó a kapcsolat, de akkor sem akarnak a felek együtt élni.
Lényeg, hogy ezt pozitív és negatív tapasztalatok olvasása után sem tudod jobban eldönteni, előbb éljetek együtt rövidebb ideig, aztán úgyis rájössz/rájöttök, hogy működőképes-e a dolog.
Szerintem nem egészséges. Mindennek megvan a maga rendje. Az ember felnő, elköltözik otthonról. Persze, tudom, hogy ez nem könnyű. Csak próbálom megindokolni, miért nem laknék együtt az anyóssal vagy a szüleimmel úgy, hogy családom van.
Más generáció, más gondolkodás, más nézetek. A jó kapcsolat lehet, hogy csak addig jó kapcsolat, míg nincs közösködés.
Mi laktunk eggyütt sőt külön szint külön bejárat.
Most ott tartunk februárban végleg kimondják a válást. Próbáltuk békésen megegyeztünk mindenbe amíg a kedves anyuka tele nem beszélte a fejét. Jelen állás : én a gyerekkel albérletben,a gyereket (2éves)nem látogatja, gyerektartás nincs (kell anyukának segíteni pénzel nyugdíjas semmit nem fizet a rezsit sem ő fizeti) hozzám egy jó szava nincs szinte csak ordítva sorolhatnám még. Mindez kb egy év alatt érte el a "kedves mama". Aki egészen addig még külön laktunk nagyon rendes és kedves volt.
Szerintem az anyósodat majd lakva fogod igazán megismerni!Ha mégis oda költöztök az már nem a ti lakásotok lesz és mások lesznek a szabályok is. Lehet, hogy nem fog beleszólni semmibe, de az is lehet, hogy mindenbe. Főleg ha nyugdíjas (vagy lesz) és örökké otthon van. Az emberek zöme örül ha külön költözhet és nem pedig fordítva. Ha ilyen nagy házban laknak akkor miért nem adják el vagy cserélik el egy kisebbre? A megmaradó pénzből tehetnének is félre... Miért adnátok fel a függetlenségeteket? A ti életetek!
Szerintem azzal is számolj, hogy egy faluban lakva sokkal kevesebb lehetőséged lesz mint a városban, arról nem beszélve, hogy kevesebb munka is akad és általában az orvosi ellátás is rosszabb.
Én is szeretem az anyósomat DE eszem ágában sem lenne együtt élni vele!
Szerintem nem jó ötlet leköltözni és felégetni a hidat magatok mögött de a ti döntésetek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!