Csak a mi családunkban van egész nap ordibálás? Mit csináljak, ha már én is kezdek idegbeteg lenni?

az egyik fő probléma az anyám, aki mindig mindenkit csak cseszegetni tud, akárhol vagyok és akármit csinálok, biztos talál valami kivetnivalót és utána elhord mindennek.

piti dolgok miatt fenyeget, hogy elvisz egy pszihiáterhez vagy bead egy őrültek házába. ma mondjuk azért, mert rövidujjú póló volt rajtam és ha ő fázik, akkor már másnak is kell és aki nem fázik rövidujjúban, akkor az fogyatékos lesz.

még életemben nem hallottam tőle azt, hogy szeret. csak úgy mondom.

a szüleim egész álló nap üvöltöznek egymással, ahogy hazajönnek, egyből megy a torkuk szakadtából az ordibálás, semmi mást nem lehet hallani.

aztán van a nővérem, akitől szintén csak azt hallom, hogy én milyen ronda vagyok és dagadt, ő meg bezzeg milyen szép meg okos én meg hülye vagyok, és amikor nem tetszik neki valami, megtépi a hajamat. de ezt is olyan kis pici dolgok miatt, hogy mondjuk bezártam az ajtót, amikor kiment a szobából, mert én meg utálom, amikor ülök egy szobában, az ajtó meg nyitva van, egyszerűen idegesít. de lehet, ez is azért van, mert nincs kedvem hallgatni anyámék ordibálását.. és szóval bezártam az ajtót, neki meg ezt nem tetszett és megtépett, hogy én milyen nyomorult vagyok az ajtózárogatós mániámmal.

már rendesen gyűlölök itthon lenni és a legszarabb az egészben, hogy nincs is hová mennem, mert a szüleim nem engedik meg, hogy iskola után valamilyen szakkörre vagy ilyesmire járjak, szóval tök jó, mert egy átlagos napom úgy telik, hogy elmegyek az iskolába, ahol hallgatnom kell az osztálytársaim hülyeségeit, hogy jajj őket 14 évesen már hányan megdugták, jajj de jó, azután egyből jövök haza, ahol megint nem lehet egy perc nyugtom a szüleim vagy épp a nővérem miatt.

nagyszüleim már nem élnek, többi rokonaim meg nagyon messze laknak...úgyhogy ezért hozzájuk se tudnék menni

már nem tudom, mit csináljak, hogy bírjam ki??