Mért gondolja azt a családom, hogy önző vagyok, csak azért, mert megléptem ami számomra a legjobb döntés volt?

Jól tetted, hogy szakítottál, mielőtt eldurvult volna a helyzet. Amint tudsz állj majd a saját lábadra.

Nem normális dolog a részükről, hogy ez zavarja őket!

Nem is értem, nyilván nem igényled a babusgatást, és hozzájárulsz a családi kasszához, nem tartanak el?

Nem mellesleg, ha szuperpasit hagytál volna ott, nem pedig egy ilyen tahót, akkor sincs hozzá közük! A te életed, azzal éled, akivel te akarod.

Mert a szüleidnek benyalt, és megszerették, ez lehet a bajuk.

Nekem volt egy barátom, akit anyám nagyon szeretett, mert előadta, hogy milyen dolgos fiú, mindenfélében segített nálunk pl. krumplit pucolt a kajába, mikor ott volt, meg nagyon szórakoztató volt társaságban. Aztán összeköltöztem vele és kiderült, hogy ő nem csak akkor iszik, mikor bulizunk, hanem ha gondol egyet, akkor délután fogja magát és elmegy berúgni a haverjaival. Egyáltalán neki a szabadideje abból állt, hogy beivott, és egyre bunkóbb lett részegen. A munkahelyéről is kilépett és utána rövid időn belül mindenhonnan máshonnan is, mert semmi se tetszett neki. Otthon meresztette a seggét, és nem csinált semmit, azon kívül, hogy néha elment a haverjaival beinni.

És engem hülyézett anyám mikor otthagytam, mert hogy ez a fiú engem szeretett, meg magára hagytam egy nehéz időszakban, segíteni kellett volna neki meg ilyenek. Hát én meg mondtam, hogy ne haragudjon én éltem vele együtt én tudom, hogy milyen valójában és hagyjon ezzel békén. Persze csak mondta.

mikor új kapcsolatot találtam, akkor meg szidta, hogy az exhez képest mekkora szar, hogy az ex tényleg szeretett, még el is vett volna stb. Most évekkel később itt ülök, a jelenlegi párom tavasszal elvesz beültetett egy lakásba, ami félig az enyém is, nagyon szép életünk van és nagyon szeretjük egymást. És milyen érdekes, most már anyám is szereti.

ma 14:16

Bocsi a kérdésért, de anyud minek hatására fogadta el? Az idő múlásával ráeszmélt, hogy rendes fiú ő is, vagy imponált a szülőknek a lakás?

Csak mert nekem is van olyan ismerősöm, aki a gazdag udvarlót nagyon szerette, mert drága ajándékokat vitt. S amikor szétmentek a csajjal, pont az anyagi különbségek miatt, akkor a csaj anyja hepciáskodott.

felfoghatatlan, hogy tudják megkérdőjelezni a nyomós okaidat erre a döntésre, és az pláne hogy problémáznak azon hogy húúha 24 évesen hazaköltöztél mert máshova nem tudtál. Egyáltalán hogy képes egy szülő kiutálni a gyerekét a családi otthonból? Én sose lennék képes rá.

De tudodmit, hagyd őket ott a francba és ne is tartsd velük a kapcsolatot eztán jó darabig, hadd egye őket a fene, ha meg nem aggódnak utánad legalább tudod hányadán állnak, akkor meg ne törődj velük semmit öregkorukra.

Nyílván azért vagy szerintük önző, mert valójában ők az önzőek: szabadulnának tőled (ilyenkor általában az öregedő irigy, önző anyuka szokott a valódi ludas lenni a dologban!), illetve ki vannak akadva azon, hogy te MERTÉL másként dönteni: nem akarsz áldozat lenni, nem akarsz egy barom állat férj mellett szenvedni - úgy, ahogyan azt anyáink, nagyanyáink tették.

Általában azok szoktak ez ellen kiakadni, akik maguk így kénytelenek élni, és vannak olyan rosszindultúak, keserűek, irigyek, hogy neked sem akarnak jobbat, mint ahogyan ők élnek (legyenek ezek akár a legközelebbi nőrokonaid is). Gonosz dolog, de nagyon is valós.

Az én nagyanyám (ezer évvel ezelőtt...) volt olyan bátor, hogy elvált a barom állat férjétől, egy 4 éves kisgyerekekkel a háta mögött. A férj ütötte-verte, alázta, gyalázta, ahol lehetett. A nagyanyám egy kőkatolikus szemét közegben, Magyarország legbutább és szellemileg-mentálisan-érzelmileg legelmaradottabb közegében élt, és mégis volt ereje elválni, másként élni, mint mások.

Büszke vagyok rá. Én soha nem tűrném és nem is tűröm el, hogy egy férfi ne egyenrangú és egyenlő társnak, hanem kapcarongynak tekintesen.

Te se tedd. Ha a családod durva, akkor azon legyél, hogy miél előbb elköltözz onnan - de ne azon az áron, hogy beszívsz akárkit magad mellé, bármilyen pasit.

24 évesen elmehetsz külföldöre dolgozni. Más világ, friss levegő, másként gondolkodás - én is kijöttem -, hidd el: csodákat tesz. :)